A ceremóniát megelőzően az Állam- és Jogtudományi Kar emlékülést tartott, amelyen Prof. Dr. Szabó Imre dékán köszöntőjét követően Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária és Prof. Dr. Besenyei Lajos méltatták Menyhárt Gáspár jogászprofesszor szakmai munkásságát és tudományos életművét.

Besenyei professzor Menyhárt Gáspár magánjogász és civilista tudós polgári jogi felelősséggel kapcsolatos eredményeit elemezte, s olyan párhuzamokat mutatott ki ezen eredmények, valamint a jelen jogfejlődés elemei között, amelyek eddig nem voltak ismertek. A méltatásban Menyhárt Gáspár ajándékozási szerződésről írt monográfiájának elemzésére is sor kerül. Besenyei professzor beszéde zárásaképpen Menyhárt Gáspárt idézi, aki 1894-ben, huszonhat évesen, az akkor folyó Polgári törvénykönyv kodifikációjával kapcsolatban, a jog és méltányosság kapcsolatáról a következőket írta:

„Nem árt pedig soha, ha a törvény ott, a hol lehet, kellőleg ügyet vet az emberi érzésekre is. Mert emberek számára íratik, a kik ha azt látják, hogy életviszonyaik kellőleg számba vétetnek és mérlegeltetnek általa, nagyobb tiszteletben tartják s jobban vérökbe veszik.”

Homoki-Nagy professzorasszony Menyhárt Gáspár egyik tanulmányát elemezte, amely 1934-ben jelent meg (Élő jog-e az 1840:VIII. tc.? Királyi Közjegyzők lapja), s amely a jobbágyok örökösödéséről szóló majd százéves törvény érvényét firtatta egy olyan országban, ahol maga a jobbágyrendszer jogilag már nem létezett. A tanulmány elemzésén keresztül Homoki-Nagy professzorasszony Menyhárt Gáspár briliáns logikáját, széleskörű tudását és a korabeli bírói gyakorlat pontos ismeretét is be tudta mutatni.

Menyhárt Gáspár hamvait 2010. május 6-án 14.00 órakor a Belvárosi Temetőben helyezték el. Az urna elhelyezésen részt vett Prof. Dr. Szabó Gábor rektor. A hamvakat Főtisztelendő Prof. Dr. Benyik György atya szentelte be.

Letölthető:

Prof. Dr. Besenyei Lajos beszéde