Dr. Karsai Krisztina

Fogyasztóvédelmi büntetőjog 2008-2011

(OTKA K72692)

A fogyasztóvédelem legáltalánosabb megközelítésben a kereskedők (termelők) visszaélése elleni küzdelmet jelenti, s mint ilyen, az árutermelés és kereskedelem kialakulásával együtt jelent meg; a tisztességtelen kereskedelem is egyidős az emberiséggel. A fogyasztóvédelem mint komplex szempontrendszer, amely a gazdasági élet szinte minden területén kifejti hatását, a jogrendszerben a gazdaságot szabályozó jogágakban mindenhol szükségképpen meg kell jelennie. A büntetőjogi szabályozásnak az is feladata, hogy a gazdasági élet legsúlyosabb jogsértéseit – így a fogyasztók sérelmére elkövetett jogsértéseket is – a maga eszközeivel szankcionálja. A fogyasztóvédelmi büntetőjog kategóriája tehát ezen tárgyú jogsértésekre adott büntetőjogi fellépés megnevezése. A kifejezés tetszetősnek tűnik, s bár eddig nem jelent még meg a hazai szakirodalomban, de érdemes és érdekes is lehet kísérletképpen alkalmazni. Érdemi kifogás ellen az, hogy önálló */formai/*/ /létezését nem feltételezhetjük, hiszen az anyagi büntetőjog a mai viszonyaink között egységes szemléletű, jogforrása lényegében a Btk., amely nem a büntetőjog különböző „ágai”, hanem csupán egyes tényállások között különböztet. Ettől függetlenül az ilyen megnevezésnek, hasonlóan a közlekedési büntetőjog, környezetvédelmi büntetőjog, kábítószer-büntetőjog kifejezésekhez, létjogosultsága van a jogtárgy(ak) hasonlósága vagy épp azonossága alapján, ugyanis ez a tényező a több, az adott „szakbüntetőjogba” sorolt bűncselekmények egymás közötti viszonyát és a Btk. erre vonatkozó dogmatikai koherenciáját is magával hordozza. Ebből következően alkalmazható – tartalmilag – helyálló csoportkategóriaként.

Mivel a jogrendszer a fogyasztóvédelem komplex szempontjait a lehető legtöbb ponton (magánjog, versenyjog, szabálysértési jog, közigazgatási jog) igyekszik védelmezni, ezért fontos pontosan kijelölni a büntetőjogi fellépés korlátait, mivel a büntetőjogi szankcionálás jár a legsúlyosabb következményekkel, amit csak a legsúlyosabb jogsértések esetén lehet alkotmányos módon alkalmazni.

Nem lehet vitás, hogy az igazságos felelősségi rendszert és a tisztességes büntetőjogi felelősségrevonás garanciáit a tudományos alapon kidolgozott jogi struktúrák képesek igazán biztosítani. A pályázat ezért a következő célkitűzések realizálására irányul: a) a fogyasztóvédelmi büntetőjog témakörének önálló és innovatív feldolgozása, b) tudományos rendszer felépítése (amennyiben lehetséges), c) azonnal alkalmazható irányvonalak megadása a joggyakorlat számára (vagyis a tudományos strukturáltságon alapuló rendszer alkotóelemeinek gyakorlatközeli definiálása).