Termőföldtől a takarmányozásig! címmel, edukációs szakmai programként folytatódott a tavalyi siker után a Hód-Mezőgazda Tanösvény, amelyet a 31. Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, három napon keresztül járhattak be az érdeklődők.

A hét állomásos tanösvény idén elnyerte a „Magyar Növénytermesztésért Termékdíj” 2. helyezését. Dr. Hupuczi Júlia, az SZTE MGK általános dékánhelyettese, a Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet főiskolai docense elmondta, hogy az idei tanösvény is ugyanazokkal a konzorciumi partnerekkel valósult meg, mint a tavalyi évben. Tagja volt a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, a Hód-Mezőgazda Zrt., a Phylazonit, az AXIÁL Kft., a Horsch GmbH, az ExperiPlant Kft., a Pro-Feed Kft. és az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. is, mindannyian egy-egy állomást képviselve a Tanösvényen.

„Egy picit áthangoltuk az állomásokat, kibővítettük a tavalyi tapasztalatok alapján. A célunk még mindig az edukáció. Fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben tudjunk ismereteket átadni, talajról, talajbiológiáról, növényegészségről, növényi stresszről, takarmányozásról. Az a cél, hogy minden olyan szegmensét érintsük a növénytermesztésnek, ami utána kapcsolódik az állattenyésztéshez is” – mondta Dr. Hupuczi Júlia.

„A Talajtan – Interaktív Talajszelvény állomáson, amely a 2023-ban az Év Talaja lett, ezúttal szerettük volna megmutatni, hogy milyen változatosak a talajok akár egy kis földrajzi területen belül is. A Hódmezővásárhelyhez közeli, művelt területekről gyűjtöttünk be talajmonolitokat, ezeket kiállítottuk, így ezen az állomáson belül meg lehet tekinteni ezeknek a talajoknak a talajszelvényeit is” – tette hozzá Dr. Hupuczi Júlia.

A különféle monolitokkal azt szerették volna szemléltetni, hogy ha a különféle talajok földrajzilag nem is esnek egymástól messzire, mégis jellegzetes és különböző talajtulajdonságaik lehetnek.

„A talajmonolitok között van minta Kútvölgy területéről, ahol egy kiemeltebb térszinten, jó minőségű, mészlepedékes csernozjom talaj alakult ki.

Van monolit olyan helyről is, amely már mélyebben fekszik, ahol jobban érződik a Tisza és a Maros formáló hatása, ezért vettünk mintát Maroslele mellől is. Ez már sokkal agyagosabb jellegű talaj. Érdekessége, hogy eltemetett homokszinteket is találunk benne. Ez a homok az ártéri üledékből származik, amelyet a szél kifújt onnan.

Végül kerestünk egy olyan talajt is, amely még mélyebb földrajzi elhelyezkedésű, mint az előzőek, és még inkább érződik rajta a vízhatás, ezért elmentünk a Tisza mellé is és a paléi területről is gyűjtöttünk be egy szelvényt. Ez már egy egészen sötét, agyagos talajszelvény” – összegezte a dékánhelyettes.

Emellett a látogatókat a talajhoz kapcsolódó különféle kísérletekkel, interaktív feladatokkal is várták a Talajtan – Interaktív Talajszelvény állomáson.

„Igyekszünk mindig a látogatókhoz igazítani az egyes állomásokat, a talajszelvény is ezért nevezhető interaktívnak. Nem egy sablonos előadást hallgathatnak végig az érdeklődők, hanem próbáljuk felmérni, hogy ki, milyen irányban érdeklődik és ennek megfelelően alakítjuk a beszélgetést. Ha gyerekcsoportok jönnek akkor kísérletekkel, savcsepegtetéssel, egy kis mészkonkréció bányászattal mutatom be a talajtani folyamatokat. A termelőket pedig a talajproblémák javításán keresztül tudjuk tágabb ismeretekhez juttatni”- mondta Dr. Hupuczi Júlia.

A dékánhelyettes azt is elmondta, hogy az Interaktív Talajszelvény a többi állomáshoz is kapcsolódik, hiszen a talaj mindennek az alapja, élő rendszer, amely akkor működik jól, ha fizikailag, kémiailag és biológiailag is egységben van, ebben az esetben tudja ellátni a növényeket tápanyagokkal és vízzel.