A konferencia honlapja

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszéke azon kivételes kutatóműhelyek közé tartozik, amelynek kebelében egy időben három Humboldt-ösztöndíjas oktató (Prof. Dr. Nagy Ferenc, Dr. Karsai Krisztina, Dr. Szomora Zsolt) dolgozik. Ennek apropóján a Tanszék (Dr. Karsai Krisztina irányításával) 2010. november 24-28. között ún. Humboldt Kolleg-ot szervezett.

A Humboldt Alapítvány minden tudományterületet átfogóan a német és a külföldi kutatók együttműködését támogatja igen változatos eszközökkel. Hatékonysága és elismertsége abban rejlik, hogy nemcsak egyetlen ösztöndíj elnyerését teszi lehetővé fiatal kutatók számára, hanem a Humboldtiaánus egész karrierjét végigkísérően különböző támogatási formákban részesülhet. Az egyik ilyen lehetőség az adott tudományterület ösztöndíjasainak konferencia-támogatása, ennek keretében kerül sor a szegedi tudományos tanácskozásra is.

Egy Humboldt Kolleg a hagyományoknak megfelelően nem csak az ösztöndíjasok szűk körű rendezvénye, hanem a tudományos kutatói utánpótlásnak is lehetőséget biztosít a nemzetközi kapcsolatok építésére. Nemcsak a szakmai előadások és a szünetek nyújtanak kitűnő alkalmat az információcserére, hanem az Alapítvány képviselője által tartott külön tájékoztató is, ahol a résztvevők közelebbről megismerhetik a Humboldt-hálózatot.

A konferencia három „vezérszava” a mai jogi, és ezen belül büntetőjogi gondolkodásunkat alapvetően meghatározó problémakörre utal: hol húzódnak a határai az egyéni és kollektív szabadságnak, valamint mikor és mennyit lehet vagy kell feláldozni a biztonság érdekében ebből. Annak érdekében, hogy az „európai ember” nézőpontjától eltérő vélemények is megjelenjenek, Brazíliából és Kínából is érkeztek neves szakemberek.

A rendezvény összekapcsolódott a Tanszék stádiumtannal foglalkozó DAAD-MÖB projektjével is, ezért a konferencia több – hazánkban még nem alkalmazott – szervezési újdonsággal is szolgált.

Ezek közé tartozik a DAY-ZERO „kitalálása” is, így a legifjabbak (hallgatók, doktoranduszok) a nyitónapot megelőzően, de már a konferenciára érkezett vendégek előtt próbálhatták ki magukat Prof. Dr. Arndt Sinn elnöklése mellett. A projekt fiatal résztvevői valós német és magyar jogeseteket dolgoztak fel közösen a két vizsgált jogrendszer alapján, így meghatározva konkrét esetben a stádiumtani eltéréseket. A Pfeffertütenfall-ként ismert rablásról Christoph Dannehl (Osnabrück) és Ambrus András (SZTE) beszélt, a Bayerwäldbärzwurz-Fall néven közismert méreggel megkísérelt emberölésről Eva Albus (Osnabrück), Tánczos Ágnes (SZTE) és Neparáczki Anna (SZTE) tartott előadást. Florian Wania (Giessen) és Némedi Márk (SZTE) egy terrorcselekménnyel kapcsolatos magyar bírói döntést elemzett. A lőfegyverrel elkövetett emberölés stádimutani problémáit pedig Sebastian Hoffmans (Giessen) és Dr. Szomora Zsolt (SZTE) vette sorra.

Az első napon (november 25.) a konferenciát Dr. Karsai Krisztina nyitotta meg. Ezt követően Prof. Dr. Szabó Gábor rektor, Prof. Dr. Kengyel Miklós (Humboltiánusok Magyarországi Egyesületének elnöke), Martina Litterst-Gabela M. (a Német Nagykövetség oktatási és kulturális referense), valamint Prof. Dr. Nagy Ferenc a szervező Tanszék vezetője üdvözölte a megjelenteket. A tanácskozás célkitűzéseit Prof. Dr. Sólyom László védnökként támogatta.

Az elméleti kérdésekkel foglalkozó ülés (elnök: Prof. Dr. Nagy Ferenc, Dr. Karsai Krisztina) nyitóelőadását Prof. Dr. Shizhou Wang (Kína) a Humboldt Alapítvány 2010. évi kutatási nagydíjasa (ún. Forschungspreisträger) tartotta a jogállamiság irányába tett kínai büntetőjogi kodifikációs lépésekről. Ezt követően Prof. Dr. Jakab Éva (SZTE) Platón Nomoi című művében felvázolt állammodellben előforduló jogbiztonsággal kapcsolatba hozható elemeket mutatta be. Prof. Dr. Pokol Béla (SZTE) előadása a szűken értelmezett büntetőjogi megközelítésen túllépve a társadalmi kommunikáció közegében helyezte el a jogi tárgyak kérdéskörét és a büntetőjogi felelősség előrehozatalát. A büntetőjog „határainak” valamint a szabadság és a biztonság arányainak összhangba hozásáról Fabio Roberto D’Avila professzor (Brazília) tartott előadást. Dr. Filó Mihály (ELTE) a jogi tárgy fogalmának büntetőjog-filozófiai kérdéseit boncolgatta.

A „történeti szekcióban” (elnök: Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária) az első magyar büntetőkódex előtti időszak jogbiztonsági problémáit Dr. Bató Szilvia vette górcső alá. Walter Gropp professzor (Giessen) a magyar és a német bűncselekmény-fogalom történeti összehasonlításának eredményei mutatta be a tett- és tettesbüntetőjogi felfogás szempontjából. Zárásként a magyar Alkotmánybíróság nullum crimen sine lege elvével kapcsolatos gyakorlatának áttekintő elemzését Prof. Dr. Balogh Elemér (SZTE) tárta a konferencia résztvevői elé.

November 26-án az alkotmány és biztonság címet viselő ülésen (elnök: Prof. Dr. Shizhou Wang) Dr. Adam Górski (Krakkó) az európai elfogatóparancs elméleti és gyakorlati problémáival ismertette meg a közönséget. Ezt követően a Dr. Szomora Zsolt (SZTE) a véleményszabadság és a jogbiztonság összeegyeztetésének dogmatikai és gyakorlati nehézségeiről tartott előadást.

A szabad, biztonságos tisztességes Európa szekcióban (elnök: Prof. Dr. Damjan Korosec, Ljubljana) Dr. Jacsó Judit (ME) az Európai Unió pénzmosás elleni jogalkotását és az ennek kapcsán felvetetődő alkotmányossági kérdéseket mutatta be. Prof. Dr. Bárd Károly (CEU) a vádlott eljárási jogainak egységesítési törekvéseivel kapcsolatos lehetőségekről fejtette ki álláspontját. Prof. Dr. Adem Sözüer (Isztambul) a biztonság-értelmezések török büntető eljárásjog alakulására gyakorolt hatását vizsgálta előadásában.

Bárd Károly professzor úr vezette a nemzeti és nemzetközi büntetőjogi jogalkotással foglalkozó ülést, amelyen Prof. Dr. Uwe Hellman (Potsdam) a jogi tárgyak szerepét járta körül a német gazdasági büntetőjogban. A nap záró előadását Prof. Dr. Sinn (Osnabrück) tartotta, aki a büntetőjogi felelősség stádiumtani vonatkozásait, a „Vorverlagerung” fogalmát elemezte.

Prof. Dr. Fabio Roberto D’Avila elnökölt a szombati (november 27.) ülésnap elején, ekkor került sor Prof. Dr. Eduardo Demetrio Crespo (Toledo) ellenség-büntetőjoggal foglalkozó előadására. Ezt követően a gazdasági élet és a jogbiztonság kérdéseit boncolgatta Prof. Dr. Luigi Foffani (Modena). Nagy Ferenc professzor úr (SZTE) a magyar büntetőjogban az utóbbi időben jelentkező kedvezőtlen tendenciákat és ezzel összefüggésben az ún. kirekesztő elemek térnyerését mutatta be.

A német-magyar általános részi jogösszehasonlító szekcióban (elnök: Prof. Dr. Eduardo Demetrio Crespo) Uta Baroke (Osnabrück) a veszélyeztető bűncselekmények dogmatikai problémáit vázolta. Az előkészület büntethetőségének kérdéseit Nils Knobloch (Giessen) és Dr. Szomora Zsolt közös előadása elemezte. A kísérlet szabályozásának eltéréseit és ennek következményeit a két jogrendszerben Dr. Liane Wörner (Giessen) és Dr. Szomora Zsolt mutatta ki.

A jogösszehasonlító projekt egyes különös részi tényállásokkal foglalkozó ülését Prof. Dr. Adem Sözüer vezette le, itt került sor a számítógépes bűnözés (Marc Sitzer, Osnabrück és Némedi Márk) német és magyar felfogásának bemutatására. Volker Bützler (Giessen) és Neparáczki Anna a terrorcselekmény szabályozását vetette össze, Jan B. Daniels (Osnabrück) és Tánczos Ágnes pedig az ittas állapot büntetőjogi relevanciájával foglalkozott.

A tanácskozás zárónapján (november 28.) a magyar jogtudományi konferenciákon még ismeretlen poszter-diszkussziót rendeztek. Ennek lényege, hogy a csak hosszas és kimerítő felsorolással bemutatható információkat egy poszteren elhelyezve vizuálisan is megjelenítse a különbségeket és a hasonlóságokat, esetleg folyamatábrán mutassa be az egymást követő lépéseket. A poszterek az összejövetelnek helyet adó termek előtt folyamatosan megtekinthetők voltak, a résztvevők így előre készülhettek kérdésekkel a vitára. A szerzők röviden ismertették a jogösszehasonlítás módszertanát és felhívták a figyelmet a legfontosabb eredményekre, majd elkezdődött egy igen érdekes és tanulságos diszkusszió. A magyar és a német büntetőjognak a büntetőjogi felelősség előrehozatalával (az ún. Vorverlegerunggal) kapcsolatos jellemzőit Patrik M. Pintaske (Osnabrück), Dr. Karsai Krisztina és Dr. Szomora Zsolt közös munkája mutatta be. Dr. Liane Wörner és Dr. Karsai Krisztina pedig az európai jogharmonizáció nemzeti jogalkotásban megjelenő elemeinek eltérő hatásait vette górcső alá a büntetőjogi felelősség minél inkább előre történő kiterjesztése kapcsán.

Ezen a napon került sor arra is, hogy a tudományos utánpótlást jelentő fiatal kutatók figyelmét a Tanszék legifjabb Humboldt-ösztöndíjasa (Dr. Szomora Zsolt) felkeltse az Alapítvány által biztosított lehetőségek iránt.

(Dr. Bató Szilvia)