Alkotmányfejlődés

A Tanszék tradícióinak megfelelően kiemelt kutatási feladata az alkotmányfejlődés vizsgálata. 1996-ban az Alkotmányjog Tanszék kezdeményezésére és koordinálásában jelent meg az Acta Universitatis Szegediensis sorozat keretében az „Alkotmány és Jogtudomány” című kiadvány, mely az egyes jogágak és az alkotmány kapcsolatát mutatja be.

A magyar alkotmányfejlődés bemutatásán túlmenően az egyes európai és Európán kívüli államok alkotmányfejlődését is vizsgáljuk. A közelmúltban az alkotmányfejlődést érintő kutatások középpontjában a közép- és kelet-európai államok álltak, e témakörben nemzetközi konferenciát rendeztünk a Károli Gáspár Református Egyetemmel együttműködésben (1995. Kecskemét). Trócsányi László és Badó Attila szerkesztésében 2005-ben jelent meg a „Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban” című könyv (Complex Kiadó), mely a korábbiakban Kovács István és Tóth Károly által szerkesztett alkotmányfejlődési sorozat hagyományaira épül. Trócsányi László tanszékvezető főszerkesztésében 2006-ben jelent meg a „Mi Alkotmányunk” című kiadvány (Complex Kiadó), melyben közéleti személyiségek (írók, művészek, sportolók stb.) mondták el véleményüket az alkotmány egyes rendelkezéseiről, amely szerkesztési elv a kötetet a hazai kommentár-irodalom egyik különleges darabjává tette.

2009-ben jelent meg Jakab András szerkesztésében „Az Alkotmány kommentárja” (Századvég Kiadó) című irodalom, melyben Tanszékünk több oktatója is közreműködött: Preambulum (Sulyok Márton, Trócsányi László), 65. § Menedékjog (társszerző: Tóth Judit).

Összehasonlító alkotmányjog

Fontos szerepet kap a Tanszék életében az összehasonlító alkotmányjog kutatása, amelyből Tóth Judit és Legény Krisztián szerkesztésében „Összehasonlító alkotmányjog” címen tankönyv is született 2007-ben. (Complex Kiadó) E kötetben Tóth Juditon kívül a tanszék munkatársai közül Tóth Károly és Trócsányi László tanulmányai is olvashatók.

A Louvain-la-Neuve-i Egyetem Közjogi Intézete és a Tanszék közötti együttműködés keretében 2002-ben a kisebbségek jogállása témakörében Brüsszelben konferenciára került sor, melynek dokumentumai mind francia nyelve, mind magyar nyelven megjelentek (Bruylant, Nyitott Könyv Kiadó).

A magyar-francia kormányközi kapcsolatoknak köszönhetően 1997-ben a közjogi bíráskodás témakörében nemzetközi konferenciát szervezett a Tanszék, melynek dokumentumai 1997-ben kiadvány formájában megjelentek. Ugyancsak a magyar-francia kormányközi egyezményen alapuló Balaton Projectben az összehasonlító alkotmányjogi aspektusú kutatásokban (1998-2003) az európai integráció és a nemzeti alkotmányjog közötti összefüggéseket érintő kutatásokat folytatott a Tanszék együttműködésben a Montpellier-i Egyetem Alkotmányjogi Tanszékével (CERCOP, Dominique Rousseau vezetésével) valamint a Tours-i Egyetem Alkotmányjogi Tanszékével (M. Jean Rosetto vezetésével). Az együttműködés eredményeképpen jelent meg 2002-ben Badó Attila és Trócsányi László szerkesztésében a „Les institutions constitutionnelles et l’intégration européenne” című kiadvány (Generálprint Kiadó), mely a kutatások eredményeit összefoglaló konferencia dokumentumait tartalmazza.

2008-ban a Tanszék az Európa-tanulmányok Központtal együttműködésben a „Kisebbségek jogállása Közép-Európában és a Mediterrán térség országaiban” címen konferenciát szervezett, melyen a kisebbségi kérdés összehasonlító jogi vetületű vizsgálatára került sor külföldi előadók részvételével. A francia nyelvű előadások a Bruylant Kiadó gondozásában az alábbi kötetben jelentek meg: László Trócsányi - Laureline Congnard (dir.): Statut et protection des minorités: Exemples en Europe occidentale et centale ainsi que dans les pays méditerranéens; Bruylant, Bruxelles, 2009.

Alkotmányos alapjogok

Az alapjogok kutatása tekintetében kiemelendő Kiss Barnabásnak a diszkriminációval kapcsolatos kutatásai, értekezés „A jog egyenlősége – az egyenlőség joga” címen 2006-ban jelent meg (Szegedi Egyetemi Kiadó). 2005-ben az Alkotmányi Tanszék együttműködésben a Politológiai Tanszékkel és az Európa-tanulmányok Központtal konferenciát szervezett Szegeden „Az anyanyelvhasználathoz való jog a Kárpát-medence országaiban”. A konferencián elhangzott előadások a Romániai Jogtudományi Közlönyben jelentek meg (2/2006).

Tóth Judit kutatásai többek között érintik a közérdek fogalmát a jogban. A közelmúltban zárult egy OTKA kutatás, melyben az MTA Jogtudományi Intézete volt partnerintézményünk, s a közérdek fogalmát vizsgálták a kutatók több jogágban, történetileg és jogelméleti szempontból. A kutatás eredményeit két konferencián és egy kötetben foglaltuk össze. (Szamel Katalin (szerk.): „Közérdek és közigazgatás”, Budapest: MTA, 2008)

2009-ben zárult le az Európai Bizottság által a 6-os keretprogram keretében támogatott kutatás, amelyben Tóth Judit csoportvezetőként elsősorban az uniós bővítés hatásait vizsgálta, különös tekintettel a jogállam megerősítésére, a vízumpolitikára, a határon átnyúló együttműködésekre, a menekültek és munkavállalók befogadására, az alapjogok védelmére és a kisebbségekre. A 23 európai egyetem és kutatóintézet együttműködésében megvalósuló kutatásba (CHALLENGE – az európai biztonság és szabadság változó arca, 2004-2009) bekapcsolódott a Politológia Tanszékről Révész Béla, Soós Edit, Fejes Zsuzsanna, a Nemzetközi és Európa Jogi Tanszékről Schiffner Imola.

Egy rövidtávú kanadai-EUs kutatási együttműködés (2007-2008) transz-atlanti kapcsolatok elemzésébe bekapcsolódott PhD hallgatók, Tóth Judit vezetésével elsősorban a civil társadalom és a nyilvánosság kérdését vizsgálták, az MTA-n tartott nemzetközi konferencián is összegezve eredményeiket. A kutatásból az alábbi publikációk születtek: Tóth Judit: Who is afraid of asylum seekers and refugees after enlargement? (Fundamentum, 5/2008, 123-127.pp), Sóós Edit – Fejes Zsuzsanna: Hungarian experiences of cross-border cooperation (Fundamentum, 5/2008, 123-157.pp), Révész Béla: How to consolidate the secret services in East-Europe after the tranisition (Regio, 2007, 35-45.pp), Körtvélyesi Zsolt: Common? Security? Policy? Mapping the field of EU Internal Security Agencies (Fundamentum, 5/2008, 158-161.pp), Sulyok Márton – Pap András: The Role of NGOs in the Access to Public Information: Extraordinary Renditions and the Absence of Transparency (Canada-EU Security Relations: The Other Transatlantic, Mark B. Salter (ed.) Forthcoming, Routledge, May 2010)

Fentieken kívül PhD-hallgatóink, gyakornokaink foglalkoznak még a harmadik generációs alapjogok közül egészséges környezethez való joggal, és a víz, mint közszolgáltatás alkotmányjogi aspektusaival, a vízhez való joggal.

Információs-kommunikációs technológiák és alkotmányos alapjogok, elektronikus kormányzás

Az Alkotmányjogi Tanszék tudatában van annak, hogy az info-kommunikációs technológiák (IKT) az eddigiekben ismert és alkalmazott közjogi keretekre és a jog általában vett szerkezetére is nagymértékben hatással vannak korunk információs társadalmában. Tanszékünk számos oktatója 2008-ban egy eddig példátlan együttműködésben vett részt a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának Informatikai Tanszékcsoportjával a Jedlik Ányos 2008 Pályázat keretei között, melynek során internet-alapú szakterminológiai adatbázis létrehozása történt meg a Vám- és Pénzügyőrség, mint végfelhasználó, eljárásaiban való alkalmazási célra. A kutatás szakmai vezetője a Tanszék részéről Tóth Judit, koordinátora Sulyok Márton voltak. A kutatásból született publikációk: Sulyok Márton - Gyenge Balázs: Jog és nyelv kapcsolata egy nem mindennapi vállalkozásban - A Magyar Jogi WordNet (Közjogi Szemle, 2009. szeptember, pp. 49-60)