Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar - Ahol tudás és szándék találkozik

A szeminárium keretében tartott vitaelőadás témája annak feltárása, hogy az egyén életével és emberi méltóságával szemben milyen korlátai vannak, vagy lehetnek az állam büntetőhatalmának. E kérdéskör vizsgálatában alapvetően két kérdéskörre kell összpontosítani: az egyik a halálbüntetés kérdése, a másik pedig a tisztességes eljáráshoz való jogon keresztül megvalósuló büntetőeljárási garanciarendszer, vagy ismertebb nevén a habeas corpus garanciák rendszere. 

Tovább az ajánlott irodalmakhoz és a vitavezető kérdésekhez --->

A szemináriumon tartott vitaelőadás körében az élethez és emberi méltósághoz való jog -- a halálbüntetésen kívüli -- másik nagy aspektusával foglalkozunk, amely azon esetek vizsgálatát jelenti, amikor az egyének önrendelkezése és cselekedetei valósítják meg az emberi élet elvételét; ezek az abortusz és az eutanázia kérdései.

A szeminárium során megtartott vitaelőadás keretében az emberi méltósághoz való jogból, mint anyajogból következő önkifejezés egyik aspektusával a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságával foglalkozunk.

A szemináriumon megtartott vitaelőadás keretében a véleménynyilvánítás szabadságának kialakulásával, az abból eredő alapjogokkal, és a véleménynyilvánítás anyajogi jellegével foglalkozunk, illetve azzal, hogy a véleménynyilvánítás védelme meddig terjedhet olyan kényes kérdésekben, mint a gyűlöletbeszéd, a holokauszt-tagadás, vagy a kommunista és nemzeti szocialista rendszerek bűncselekményeinek tagadása.

A szemináriumon megtartott vitaelőadás keretében a véleménynyilvánítás olyan aspektusaival foglalkozunk, amelyeket alapvetően változtatott meg az információs-kommunikációs technológiák megjelenése. Az internet és a különböző fájlmegosztó rendszerek, blogok és közösségi oldalak új teret nyitottak a vélemények piacán, ezért indokolt számba venni, hogy milyen szabályozási lehetőségek és modellek léteznek a vélemények védelmére és korlátozására az internet jogon kívüli terén. A politikai beszéd hagyományos keretekből való kikerülésével azt is vizsgálnunk kell, hogy az információs technológia milyen lehetőségeket nyit a demokratikus részvétel erősítésében, többek között a véleménynyilvánítás szabadságán keresztül.

A szemináriumon elhangzott vitaelőadásban az információs társadalom talán legsokoldalúbb kérdésével, a magánszféra és az ahhoz kapcsolódó információs jogosultságok védelmével foglalkozunk. Ezen belül is kiemelten a személyes adatok védelmének lehetőségeivel és az információs önrendelkezés tartalmával és korlátaival, különös tekintettel az internet adta lehetőségekre, és az új technológiák megjelenésével kialakult "felvértezés" (empowerment) doktrínára. Az információs-kommunikációs technológiák alapjaiban változtatták meg a személyes adatok védelmével kapcsolatos kockázatokat, megnövelték azok bekövetkezésének veszélyét, ezért hát ezen alapjog alkotmányos védelmének szintjét is emelni szükséges. Hogy mindezt miként szükséges megtenni, és hogy minderre milyen példák alakultak ki világszerte, ezzel foglalkozik ez az óra.

A szeminárium keretében elhangzó vitaelőadás az egyesülési és gyülekezési jog friss aspektusait tárgyalja, pl. a flash mob, azaz villámcsődület alkotmányjogi megítélését, vagy éppen a módosítás előtt álló sztrájktörvény által felvetett kérdéseket.

A szeminárium keretében elhangzó vitaelőadás az egészséges környezethez való jog, és ezzel összefüggésben a legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez való jog alkotmányjogi problémáit vizsgálja olyan kérdésekben, mint pl. a nem-dohányzók védelme, a sporthoz való jog és az extrém sportok kérdése, a vízhez való jog.