A program keretében a szegedi delegáció elsőként látogatást tett a francia parlament alsóházánál, az Assemblée Nationale-nál (Nemzetgyűlés), ahol Daniel Constans, az Európai Ügyek Bizottságának egyik – többek között a francia-magyar érintettségű ügyek kezelésével foglalkozó - tagja fogadta az alkotmányjogász kollégákat és folytatott velük szakmai párbeszédet. A beszélgetés során többek között a Nemzetgyűlés és az Országgyűlés felépítéséről is szó esett és a képviselő úr beszámolt a Nemzetgyűlés aktuális napirendjének olyan érdekességeiről is, mint a görög segélycsomag, melyben a francia szerepvállalás összértéke a 100 milliárd eurót is meghaladja.

A Nemzetgyűlést követően a Paris 1 Panthéon-Sorbonne Egyetem elnökével, Prof. Jean-Claude Colliard-ral megszervezett találkozó következett, aki egyébként az Egyetem jogi karának alkotmányjogász professzora, korába pedig Francois Mittérand államelnök kabinetfőnöke, valamint az Alkotmánytanács tagja is volt. Az elnök úrral a delegáció a francia jogi oktatás helyzetéről és a munkaerőpiac sajátosságairól cserélt eszmét.

A második nap szakmai programjának körében az Államtanács (Conseil d’État) és az Alkotmánytanács (Conseil Constitutionnel) meglátogatása következett. Az 1799-ben, Napóleon által „új életre keltett” Államtanácsnál Terry Olson tanácsos úr fogadta a delegációt. A tanácsos az intézményt ismertető előadásában elmondta, hogy a cca. évi 180 ezer, tanács és nem a tanácsosok nevében meghozott egyhangú ítéletet kibocsátó testület feladata kettős: egyben jogi és politikai, hiszen a kormány tanácsadó szerveként jár el alkotmányjogi kérdésekben, de ugyanakkor legfelsőbb közigazgatási bíróság szerepét is betölti. Mint hangsúlyozta, ennek következménye azonban, hogy sokszor éri a tanácsot bírálat annak okán, hogy a „politika szolgálóleánya.”

Megtudhattuk többek között azt is, hogy a tanács munkájában mit jelentett a „loi écran” doktrína alkalmazása, értsd: a jogszabály alkotmányossága vizsgálatának és annak alkalmazása vizsgálatának szigorú elkülönítése ti. az, hogy a Tanács nem mindig volt jogosult a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára, de aztán mégis magának vindikálta a jogkört. Az alkotmányjogi munka, mint hangsúlyozta, elsődlegesen a tanácsadó vélemények adása körében hangsúlyos, és ezügyben példaként a burkha betiltásával kapcsolatos véleményt hozta fel, amelyben a tanács kifejtette, hogy a teljes tilalom ellentétes az alkotmányosság szellemével és az alkotmányban lefektetett alapelvekkel, azt azonban a kormányzat mégis bevezette, s az Alkotmánytanács azt, felülvizsgálat után hatályában mégis fenntartotta. Ezt követően a tanácsos az Államtanács speciális intézményével kapcsolatos kérdésekre válaszolt, amelyek többek között az Államtanács tagjainak választását, az elkülönült közigazgatási bíráskodás előnyeit és létjogosultságát érintették, illetve az Államtanács és az Alkotmánytanács kapcsolatára vonatkoztak.

Az Alkotmánytanácsnál, Caroline Pétillon és Catherine de Guillenchmidt asszony, a 9 conseiller (tanácsos) egyike fogadta delegációnkat, és mutatta be az Alkotmánytanács tagjainak választását, illetve a tanács munkáját. A tanácsos asszony érdekességként jegyezte meg, hogy a tanács létrejöttét nem az alkotmányos alapjogok védelmének szándéka hívta életre, hanem az az igény, hogy a parlament hatásköreinek olyan felülvizsgálatát biztosítani lehessen, amely meggátolja azt a kormány tevékenységeinek befolyásolásában.

Vendéglátónk ezt követően a Franciaországban frissnek számító (2009 utántól alkalmazandó), állampolgárok számára is nyitva álló QPC-vel (question prioritaire de constitutionnalité, azaz elsőbbségi alkotmányossági kérdés), utólagos normakontroll intézményével kapcsolatos kérdésekre.

A szakmai program záró-rendezvényeként a nagyköveti rezidencián kerekasztal-beszélgetés folyt Leh Tibor Párizsban élő magyar ügyvéddel, aki a párizsi magyarság helyzetéről összetartásáról é a francia jogi szakma különlegességeiről beszélt. Tőle tudhattuk meg többek között, hogy az angolszász megoldáshoz hasonló elkülönítés (solicitor-barrister) létezik az ügyvédi szakmán belül Franciaországban is, hiszen a szóban a bíróság előtt eljáró ügyvéd az avocat; az pedig, aki a bírósághoz írásban ad be anyagokat az avoué.

A beszámoló készítette a látogatás szervezője:

Sulyok Márton, egyetemi tanársegéd