Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar - Ahol tudás és szándék találkozik

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK JOGBÖLCSELET TANTÁRGYBÓL 2012/2013. tanév őszi félév

 

I. ELMÉLETTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK

 

1. Jogelméletek és jogrétegek: szűkítő jogelméleti felfogások és a komplex jogi rendszer elméletei. (JE. 269-276.)

2. A természetjogi eszme fejlődésének vázlata. (JE. 505-509.)

3. A természetjogi rendszertől a jogfilozófián át a pozitív jog elmélete felé. (AJ. 19-22.)

4. A német jogelmélet fejlődése I.: történeti jogi iskola, pandektajogtudomány, Jhering és az érdekkutató jogtudomány. (JE. 276-280., ill. 294-300.)) (Ajánlott olvasmány: AJ. 137-171.)

5. A német jogelmélet fejlődése II.: jogszociológia és jogpozitivizmus (Ehrlich, Weber, Kelsen). (JE. 281-283., ill. 430-433.)

6. A német jogelmélet fejlődése III.: mai német jogelmélet 1. (Esser, Larenz, Kriele). (JE. 343-357.)

7. A német jogelmélet fejlődése IV.: mai német jogelmélet 2. (Jürgen Habermas). (TT. 218-220.) (Ajánlott olvasmány: JE. 357-372.)

8. Az angol jogelmélet fejlődése (Austin, Hart). (JE. 286-289.)

9. A francia jogelmélet fejlődése. (JE. 283-285.)

10. Az amerikai jogelmélet fejlődése I.: 1870 és 1970 között (klasszikus és progresszív jogelmélet, jogi realizmus és processzualista jogelmélet). (JE. 373-378.)

11. Az amerikai jogelmélet fejlődése II.: mai jogelméleti irányzatok 1. (Dworkin és a morálfilozófiai jogelmélet.) (JE. 379., ill. AJ. 129-133.)

12. Az amerikai jogelmélet fejlődése III.: mai jogelméleti irányzatok 2. (A jog gazdasági elmélete.) (JE. 382-388.)

13. Az amerikai jogelmélet fejlődése IV.: Richard Posner jogelmélete 1. (Posner jogelméletének társadalomelméleti premisszái. Posner mint bíró.) (JE. 398-403.)

14. Az amerikai jogelmélet fejlődése V.: Richard Posner jogelmélete 2. (A jurisprudentia problémái.) (JE. 389-398.)

15. Az amerikai jogelmélet fejlődése VI.: A posztmodern kritikai jogelmélet. (JE. 404-413.)

16. Az amerikai jogelmélet fejlődése VII.: A szándékkutató és textualista jogelmélet. (JE. 413-422.)

17. A magyar jogelmélet a XX. században I.: A II. Világháború előtt: Moór Gyula és Horváth Barna jogelmélete. (TT. 204-210.) (Ajánlott olvasmány: JE. 312-331.)

18. A magyar jogelmélet a XX. században II.: A magyar jogelmélet fejlődése az állampárt évtizedeiben: a hivatalos jogelmélet és meghaladási kísérletei. (TT. 210-212.) (Ajánlott olvasmány: JE. 331-342.)

 

II. A TÖBBRÉTEGŰ JOG KONCEPCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI

 

19. A jogrendszer és a jog fogalma. (A társadalmi valóság mint értelmi valóság. A jog mint értelmi rendszer. A jogrendszer fogalma. A jog fogalma.) (JE. 11-19.)

20. A jog rétegeinek felépülése I.: A modern jogrendszerek binaritása. A jog, a politika és a tudomány társadalmi alrendszereinek összehasonlítása. (JE. 19-23.)

21. A jog rétegeinek felépülése II.: Az igazságosság és a binaritások sokasága. (JE. 23-27.)

22. A jog mint professzionális intézményrendszer: a jog szigorúbb rendszerszerűsége. (JE. 52-58.)

23. A jogi oktatás helye a jogrendszerben I.: A jogi oktatás alapfunkciói és dilemmái. (JE. 65-73.)

24. A jogi oktatás helye a jogrendszerben II.: A kritikai jogi tanulmányok elmélete a jogi oktatásról. (JE. 73-76.)

 

III. A JOG SZÖVEGRÉTEGÉNEK KÉRDÉSEI

 

25. A jog forrásai a többrétegű jog koncepciójában és a magyar jogrendszerben. (JE. 207-216.)

26. A jog érvényessége I.: A többrétegű jog és a jog érvényessége. A jogérvényesség elméleti tematikái. (JE. 241-245.)

27. A jog érvényessége II.: Az érvényesség megkérdőjelezésének lehetőségei. (JE. 245-250.)

28. A jog értelmezése I.: Hermeneutika és jogdogmatika. (JE. 61-65.)

29. A jog értelmezése II.: Az értelmezési szűrő az egyes jogrendszerekben 1. (A német jog „eltudományosodása”.) (JE. 37-41.)

30. A jog értelmezése III.: Az értelmezési szűrő az egyes jogrendszerekben 2. (A jogtudományi ellenőrzés hiánya az angol jogban.) (JE. 45-49.)

31. A jog értelmezése IV.: Az értelmezési szűrő az egyes jogrendszerekben 3. (Az amerikai jog – a precedenskötöttség oldódása.) (JE. 49-52.)

32. A jog értelmezése V.: A jog értelmezésének általános kérdései, alapjai. Hétköznapi, szó szerinti értelmezés. Speciális-technikai szó szerinti értelmezés. (JE. 217-220.)

33. A jog értelmezése VI.: A jog „rendszertani” értelmezési módszerei 1. (Kontextuális és joglogikai értelmezés.) (JE. 220-223.)

34. A jog értelmezése VII.: A jog „rendszertani” értelmezési módszerei 2. (A precedenseken nyugvó értelmezés. Analógia szerinti értelmezés. Doktrinális-jogdogmatikai értelmezés. A jogelvekre hivatkozó értelmezés.) (JE. 223-227.)

35. A jog értelmezése VIII.: A jog „következményen orientálódó” értelmezési módszerei: az alkotmányos alapjogok-alapelvek szerinti értelmezés, a jog mögötti etikai értékekre építő értelmezés, a jogszabály célját szem előtt tartó értelmezés. A jogalkotó akarata, szándéka szerinti értelmezés. (JE. 227-231.)

36. A jog értelmezése IX.: A magyar felsőbírósági jogértelmezés. (JE. 231-240.)

 

IV. A JOG DOGMATIKAI RÉTEGÉNEK KÉRDÉSEI

 

37. A jogdogmatika természetéről I.: A jogdogmatika elméletei. (JE. 137-144.)

38. A jogdogmatika természetéről II.: Jogalkotás és jogdogmatika. Logika és értékelés a jogdogmatikában. (JE. 144-150.)

39. A jogi topika: történeti szerepének változásai, újjáélesztése és kritikái. (JE. 150-157.)

 

V. A BÍRÓI PRECEDENSJOG RÉTEGÉNEK KÉRDÉSEI

 

40. A bírói precedensjog általános kérdései I.: Értelmező és szabályozó precedens. Mi a kötelező a precedensben? (JE. 251-255.)

41. A bírói precedensjog általános kérdései II.: A precedenskövetés kötelező jellegének fokozatai. A kontinentális precedensjog közös sajátosságai. (JE. 255-258.)

42. A magyar bírói precedensjog. (JE. 259-265.)

 

VI. AZ ALKOTMÁNYOS ALAPJOGOK RÉTEGÉNEK KÉRDÉSEI

 

43. Az alapjogi réteg általános kérdései I.: Az alapjogok önálló jogrétegének problémái. (JE. 77-84.)

44. Az alapjogi réteg általános kérdései II.: Az alapjogok és a jog rétegei. Az alapjogi réteg kérdőjelei. (JE. 84-91.)

45. Az alapjogi réteg általános kérdései III.: Az alkotmányos alapjogok jogelméleti jelentősége. Az alapjogi bíráskodás jogkoncepciói. (JE. 92-96.)

46. Törekvések az jogalkalmazás alkotmányjogiasítására: az alkotmányjogiasítás két iránya. (JE. 122-131.)

 

VII. A JOG ÉS A POLITIKA KAPCSOLATÁNAK KÉRDÉSEI

 

47. A jogpolitika és a jog rétegei. A jogpolitika szférái. (JE. 177-185.)

48. A perlési politizálás I.: A perlési politizálás kialakulása és jogi keretei. (JE. 185-189.)

49. A perlési politizálás II.: A perlési politizálás szerveződése. (JE. 189-193.)

 

VIII. A JOG SZOCIOLÓGIÁJÁNAK KÉRDÉSEI

 

50. A jogszociológiai szemléletmód jellemzése. A jogszociológiai ténykutatás egyik veszélye: az átpolitizálódás kísértete. (JE. 425-429.)

51. A szociológiai jogelmélet és az empirikus jogszociológia kialakulása. A jogszociológia intézményesülése. (JE. 430-438.)

52. Jogászság és jogrendszer I.: Ügyészség és jogásztársadalom. Az ügyvédi réteg struktúrája. (JE. 161., ill. 165-172.)

53. Jogászság és jogrendszer II.: Bírói kar és jogászság. Egyetemi jogászság és joggyakorlat. (JE. 161., ill. 172-177.)

54. Jogászság és jogrendszer III.: A jog és a jogászság expanziója. (JE. 439-452.)

55. A perszociológia kérdései I.: A pergyakoriság általános kérdései. A jogviták időtartama. (JE. 452-460.)

56. A perszociológia kérdései II.: A perek tényoldala. A tényoldal terjedelme. Az esküdtszékek ténymegállapító szerepe. (JE. 460-465.)

57. Az állami jogszolgáltatás elkerülése: mediálás és arbitrálás. (JE. 465-472.)

58. Magán és állami rendelkezés a jog felett. (JE. 195-205.)

59. A joghoz jutás esélyei I.: Jogkoncepciók és a joghoz jutás modelljei. (JE. 476-481.)

60. A joghoz jutás esélyei II.: Az eltérő bírói szerepek és a perköltség hatása a joghoz jutásra. (JE. 476-477., ill. 481-484.)

61. A joghoz jutás esélyei III.: Az állami és a jótékonysági jogsegély formái. (JE. 485-493.)

62. A bírói döntés szociológiája: a német bírói tevékenység megfigyelése. (JE. 517-522.)

 

IX. A JOGELMÉLET, A JOGTÖRTÉNET ÉS A JOGGYAKORLAT KAPCSOLATÁNAK KÉRDÉSEI

 

63. A római jogászi szerepek formálódása. (AJ. 88-91.)

64. Az elméleti római jogi gondolkodás formálódása. (AJ. 91-95.)

65. A császári bürokrácia jogszerkezete és jogászsága. (AJ. 95-98.)

66. Az európai jogfejlődés súlyponteltolódásai. (TT. 113-116.)

67. Az archaikus jogoktól a tudatos jogalkotásig. (AJ. 99-103.)

68. A középkori egyetemi jogászság és a joggyakorlat. Professzori konzíliumadás és ítélkező jogi fakultások. (TT. 116-119., ill. 134-137.)

69. A jog értelmi rendszerének történeti kialakulása. Az újkor észjogi természetjogának rendszertörekvései. (TT. 122-125., ill. AJ. 115-118.)

70. A bírói szerep történelmi formálódása. (AJ. 118-120.)

71. A jog absztrahálódásának formái I.: Jogi regulák és maximák. A jogi maximák szerepe a pragmatikus angol-amerikai jogi életben. (AJ. 120-126.)

72. A jog absztrahálódásának formái II.: A rendszeres jogdogmatika és az emberi jogok párhuzamos kialakulása. (AJ. 126-129.)

73. A jog absztrahálódásának formái III.: A jogelvek és jogi maximák rehabilitálásának kísérletei. (AJ. 129-133.)

74. Közerkölcs és egyéni morál. (AJ. 37-41.)

75. Lawrence Kohlberg morálszociológiai felmérései. (AJ. 41-43.)

76. Erkölcs, morál, jog, külsődleges magatartási normák. (AJ. 55-62.)

77. Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek I.: A jog gazdasági elméletének büntetőjog-elmélete 1.: A bűn gazdaságtana és a bűncselekmény-elkövetés fogalmi neutralizálása. A bűnös tudat kérdése. (AJ. 173-175., ill. 178.)

78. Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek II.: A jog gazdasági elméletének büntetőjog-elmélete 2.: A marginális elrettentés elmélete és a büntetés mértékének további kalkulációi. A visszaesők büntetésének kérdése. (AJ. 175-178., ill. 179.)

79. Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek III.: A jogi moralizmus büntetőjog-elmélete. (AJ. 179-182.)

80. Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek IV.: A jogi moralizmus az áldozatorientált büntetődogmatikáról és a veszélyeztetési bűncselekményekről. (AJ. 182-185.)

 

 

Vizsgaanyag:

 

1. Pokol Béla: Jogelmélet. Századvég Kiadó, Budapest, 2005. (Rövidítve: JE.)
   
2. Pokol Béla: Társadalomtudományi Trilógia. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2010. (Rövidítve: TT.)
   
3. Pokol Béla: Autentikus jogelmélet. Dialóg Campus. Budapest. 2010. (Rövidítve: AJ.)
   

 

Megjegyzések a vizsgaanyaghoz:

 

1. A tételsor kérdéseinek megválaszolásához mindhárom felsorolt könyv használandó, ugyanakkor elegendő: egyéb forrásra nincs szükség. Az egyes tételekhez tartozó pontos tankönyvi helyek (könyv/oldalszám) a fenti kérdéssorban, az egyes kérdések után zárójelben megtalálhatók. A megjelölt tankönyvek mindegyike hozzáférhető könyvesbolti forgalomban, ill. könyvtárakban, számos részletük az interneten is. A „Társadalomtudományi trilógia” c. könyv jogelméleti és jogszociológiai tárgyú előadásai a szerző előadásában szintén megtekinthetők az interneten a http://www.youtube.com/user/hunprof oldalon.

2. Figyelem: a 2012 szeptemberét megelőzően készült, az interneten is fellelhető ún. „kidolgozott tételsorok” egyike sem alkalmas a záróvizsgára való felkészüléshez.

3. További figyelemfelhívás (az előző ponttal összefüggésben): a záróvizsgán a vizsgázóval szemben támasztott követelmény nem a tananyag szószerinti, hanem értelmező elsajátítása, azaz a vizsgázónak arról kell mindenekelőtt bizonyságot tennie, hogy képes jogtudományos/jogelméleti tárgyú szövegeket – azok összefüggéseit is átlátva – feldolgozni. Külön megjegyzés a jogszociológiai tematikájú kérdésekhez: nem az egyébként is folyamatosan változó adatok memorizálása és felmondása az elvárás, hanem az egyes elemzések által feltárt, bemutatott jogszociológiai törvényszerűségek, jogfejlődési tendenciák felismerése és ismertetése.

4. A fenti kérdéssor egyes tételeinek a záróvizsga szerinti párosításai megtalálhatók a Kar honlapján „Záróvizsga” menüpont alatt.

 

A 2005-ös Jogelmélet kötet online elérhetősége itt

 

Sok sikert kívánunk minden vizsgázónak!