ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK JOGBÖLCSELET TANTÁRGYBÓL 2012/2013. tanév őszi félév
I. ELMÉLETTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK
1. Jogelméletek és jogrétegek: szűkítő jogelméleti felfogások és a komplex jogi rendszer elméletei. (JE. 269-276.)
2. A természetjogi eszme fejlődésének vázlata. (JE. 505-509.)
3. A természetjogi rendszertől a jogfilozófián át a pozitív jog elmélete felé. (AJ. 19-22.)
4. A német jogelmélet fejlődése I.: történeti jogi iskola, pandektajogtudomány, Jhering és az érdekkutató jogtudomány. (JE. 276-280., ill. 294-300.)) (Ajánlott olvasmány: AJ. 137-171.)
5. A német jogelmélet fejlődése II.: jogszociológia és jogpozitivizmus (Ehrlich, Weber, Kelsen). (JE. 281-283., ill. 430-433.)
6. A német jogelmélet fejlődése III.: mai német jogelmélet 1. (Esser, Larenz, Kriele). (JE. 343-357.)
7. A német jogelmélet fejlődése IV.: mai német jogelmélet 2. (Jürgen Habermas). (TT. 218-220.) (Ajánlott olvasmány: JE. 357-372.)
8. Az angol jogelmélet fejlődése (Austin, Hart). (JE. 286-289.)
9. A francia jogelmélet fejlődése. (JE. 283-285.)
10. Az amerikai jogelmélet fejlődése I.: 1870 és 1970 között (klasszikus és progresszív jogelmélet, jogi realizmus és processzualista jogelmélet). (JE. 373-378.)
11. Az amerikai jogelmélet fejlődése II.: mai jogelméleti irányzatok 1. (Dworkin és a morálfilozófiai jogelmélet.) (JE. 379., ill. AJ. 129-133.)
12. Az amerikai jogelmélet fejlődése III.: mai jogelméleti irányzatok 2. (A jog gazdasági elmélete.) (JE. 382-388.)
13. Az amerikai jogelmélet fejlődése IV.: Richard Posner jogelmélete 1. (Posner jogelméletének társadalomelméleti premisszái. Posner mint bíró.) (JE. 398-403.)
14. Az amerikai jogelmélet fejlődése V.: Richard Posner jogelmélete 2. (A jurisprudentia problémái.) (JE. 389-398.)
15. Az amerikai jogelmélet fejlődése VI.: A posztmodern kritikai jogelmélet. (JE. 404-413.)
16. Az amerikai jogelmélet fejlődése VII.: A szándékkutató és textualista jogelmélet. (JE. 413-422.)
17. A magyar jogelmélet a XX. században I.: A II. Világháború előtt: Moór Gyula és Horváth Barna jogelmélete. (TT. 204-210.) (Ajánlott olvasmány: JE. 312-331.)
18. A magyar jogelmélet a XX. században II.: A magyar jogelmélet fejlődése az állampárt évtizedeiben: a hivatalos jogelmélet és meghaladási kísérletei. (TT. 210-212.) (Ajánlott olvasmány: JE. 331-342.)
II. A TÖBBRÉTEGŰ JOG KONCEPCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI
19. A jogrendszer és a jog fogalma. (A társadalmi valóság mint értelmi valóság. A jog mint értelmi rendszer. A jogrendszer fogalma. A jog fogalma.) (JE. 11-19.)
20. A jog rétegeinek felépülése I.: A modern jogrendszerek binaritása. A jog, a politika és a tudomány társadalmi alrendszereinek összehasonlítása. (JE. 19-23.)
21. A jog rétegeinek felépülése II.: Az igazságosság és a binaritások sokasága. (JE. 23-27.)
22. A jog mint professzionális intézményrendszer: a jog szigorúbb rendszerszerűsége. (JE. 52-58.)
23. A jogi oktatás helye a jogrendszerben I.: A jogi oktatás alapfunkciói és dilemmái. (JE. 65-73.)
24. A jogi oktatás helye a jogrendszerben II.: A kritikai jogi tanulmányok elmélete a jogi oktatásról. (JE. 73-76.)
III. A JOG SZÖVEGRÉTEGÉNEK KÉRDÉSEI
25. A jog forrásai a többrétegű jog koncepciójában és a magyar jogrendszerben. (JE. 207-216.)
26. A jog érvényessége I.: A többrétegű jog és a jog érvényessége. A jogérvényesség elméleti tematikái. (JE. 241-245.)
27. A jog érvényessége II.: Az érvényesség megkérdőjelezésének lehetőségei. (JE. 245-250.)
28. A jog értelmezése I.: Hermeneutika és jogdogmatika. (JE. 61-65.)
29. A jog értelmezése II.: Az értelmezési szűrő az egyes jogrendszerekben 1. (A német jog „eltudományosodása”.) (JE. 37-41.)
30. A jog értelmezése III.: Az értelmezési szűrő az egyes jogrendszerekben 2. (A jogtudományi ellenőrzés hiánya az angol jogban.) (JE. 45-49.)
31. A jog értelmezése IV.: Az értelmezési szűrő az egyes jogrendszerekben 3. (Az amerikai jog – a precedenskötöttség oldódása.) (JE. 49-52.)
32. A jog értelmezése V.: A jog értelmezésének általános kérdései, alapjai. Hétköznapi, szó szerinti értelmezés. Speciális-technikai szó szerinti értelmezés. (JE. 217-220.)
33. A jog értelmezése VI.: A jog „rendszertani” értelmezési módszerei 1. (Kontextuális és joglogikai értelmezés.) (JE. 220-223.)
34. A jog értelmezése VII.: A jog „rendszertani” értelmezési módszerei 2. (A precedenseken nyugvó értelmezés. Analógia szerinti értelmezés. Doktrinális-jogdogmatikai értelmezés. A jogelvekre hivatkozó értelmezés.) (JE. 223-227.)
35. A jog értelmezése VIII.: A jog „következményen orientálódó” értelmezési módszerei: az alkotmányos alapjogok-alapelvek szerinti értelmezés, a jog mögötti etikai értékekre építő értelmezés, a jogszabály célját szem előtt tartó értelmezés. A jogalkotó akarata, szándéka szerinti értelmezés. (JE. 227-231.)
36. A jog értelmezése IX.: A magyar felsőbírósági jogértelmezés. (JE. 231-240.)
IV. A JOG DOGMATIKAI RÉTEGÉNEK KÉRDÉSEI
37. A jogdogmatika természetéről I.: A jogdogmatika elméletei. (JE. 137-144.)
38. A jogdogmatika természetéről II.: Jogalkotás és jogdogmatika. Logika és értékelés a jogdogmatikában. (JE. 144-150.)
39. A jogi topika: történeti szerepének változásai, újjáélesztése és kritikái. (JE. 150-157.)
V. A BÍRÓI PRECEDENSJOG RÉTEGÉNEK KÉRDÉSEI
40. A bírói precedensjog általános kérdései I.: Értelmező és szabályozó precedens. Mi a kötelező a precedensben? (JE. 251-255.)
41. A bírói precedensjog általános kérdései II.: A precedenskövetés kötelező jellegének fokozatai. A kontinentális precedensjog közös sajátosságai. (JE. 255-258.)
42. A magyar bírói precedensjog. (JE. 259-265.)
VI. AZ ALKOTMÁNYOS ALAPJOGOK RÉTEGÉNEK KÉRDÉSEI
43. Az alapjogi réteg általános kérdései I.: Az alapjogok önálló jogrétegének problémái. (JE. 77-84.)
44. Az alapjogi réteg általános kérdései II.: Az alapjogok és a jog rétegei. Az alapjogi réteg kérdőjelei. (JE. 84-91.)
45. Az alapjogi réteg általános kérdései III.: Az alkotmányos alapjogok jogelméleti jelentősége. Az alapjogi bíráskodás jogkoncepciói. (JE. 92-96.)
46. Törekvések az jogalkalmazás alkotmányjogiasítására: az alkotmányjogiasítás két iránya. (JE. 122-131.)
VII. A JOG ÉS A POLITIKA KAPCSOLATÁNAK KÉRDÉSEI
47. A jogpolitika és a jog rétegei. A jogpolitika szférái. (JE. 177-185.)
48. A perlési politizálás I.: A perlési politizálás kialakulása és jogi keretei. (JE. 185-189.)
49. A perlési politizálás II.: A perlési politizálás szerveződése. (JE. 189-193.)
VIII. A JOG SZOCIOLÓGIÁJÁNAK KÉRDÉSEI
50. A jogszociológiai szemléletmód jellemzése. A jogszociológiai ténykutatás egyik veszélye: az átpolitizálódás kísértete. (JE. 425-429.)
51. A szociológiai jogelmélet és az empirikus jogszociológia kialakulása. A jogszociológia intézményesülése. (JE. 430-438.)
52. Jogászság és jogrendszer I.: Ügyészség és jogásztársadalom. Az ügyvédi réteg struktúrája. (JE. 161., ill. 165-172.)
53. Jogászság és jogrendszer II.: Bírói kar és jogászság. Egyetemi jogászság és joggyakorlat. (JE. 161., ill. 172-177.)
54. Jogászság és jogrendszer III.: A jog és a jogászság expanziója. (JE. 439-452.)
55. A perszociológia kérdései I.: A pergyakoriság általános kérdései. A jogviták időtartama. (JE. 452-460.)
56. A perszociológia kérdései II.: A perek tényoldala. A tényoldal terjedelme. Az esküdtszékek ténymegállapító szerepe. (JE. 460-465.)
57. Az állami jogszolgáltatás elkerülése: mediálás és arbitrálás. (JE. 465-472.)
58. Magán és állami rendelkezés a jog felett. (JE. 195-205.)
59. A joghoz jutás esélyei I.: Jogkoncepciók és a joghoz jutás modelljei. (JE. 476-481.)
60. A joghoz jutás esélyei II.: Az eltérő bírói szerepek és a perköltség hatása a joghoz jutásra. (JE. 476-477., ill. 481-484.)
61. A joghoz jutás esélyei III.: Az állami és a jótékonysági jogsegély formái. (JE. 485-493.)
62. A bírói döntés szociológiája: a német bírói tevékenység megfigyelése. (JE. 517-522.)
IX. A JOGELMÉLET, A JOGTÖRTÉNET ÉS A JOGGYAKORLAT KAPCSOLATÁNAK KÉRDÉSEI
63. A római jogászi szerepek formálódása. (AJ. 88-91.)
64. Az elméleti római jogi gondolkodás formálódása. (AJ. 91-95.)
65. A császári bürokrácia jogszerkezete és jogászsága. (AJ. 95-98.)
66. Az európai jogfejlődés súlyponteltolódásai. (TT. 113-116.)
67. Az archaikus jogoktól a tudatos jogalkotásig. (AJ. 99-103.)
68. A középkori egyetemi jogászság és a joggyakorlat. Professzori konzíliumadás és ítélkező jogi fakultások. (TT. 116-119., ill. 134-137.)
69. A jog értelmi rendszerének történeti kialakulása. Az újkor észjogi természetjogának rendszertörekvései. (TT. 122-125., ill. AJ. 115-118.)
70. A bírói szerep történelmi formálódása. (AJ. 118-120.)
71. A jog absztrahálódásának formái I.: Jogi regulák és maximák. A jogi maximák szerepe a pragmatikus angol-amerikai jogi életben. (AJ. 120-126.)
72. A jog absztrahálódásának formái II.: A rendszeres jogdogmatika és az emberi jogok párhuzamos kialakulása. (AJ. 126-129.)
73. A jog absztrahálódásának formái III.: A jogelvek és jogi maximák rehabilitálásának kísérletei. (AJ. 129-133.)
74. Közerkölcs és egyéni morál. (AJ. 37-41.)
75. Lawrence Kohlberg morálszociológiai felmérései. (AJ. 41-43.)
76. Erkölcs, morál, jog, külsődleges magatartási normák. (AJ. 55-62.)
77. Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek I.: A jog gazdasági elméletének büntetőjog-elmélete 1.: A bűn gazdaságtana és a bűncselekmény-elkövetés fogalmi neutralizálása. A bűnös tudat kérdése. (AJ. 173-175., ill. 178.)
78. Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek II.: A jog gazdasági elméletének büntetőjog-elmélete 2.: A marginális elrettentés elmélete és a büntetés mértékének további kalkulációi. A visszaesők büntetésének kérdése. (AJ. 175-178., ill. 179.)
79. Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek III.: A jogi moralizmus büntetőjog-elmélete. (AJ. 179-182.)
80. Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek IV.: A jogi moralizmus az áldozatorientált büntetődogmatikáról és a veszélyeztetési bűncselekményekről. (AJ. 182-185.)
Vizsgaanyag:
Megjegyzések a vizsgaanyaghoz:
1. A tételsor kérdéseinek megválaszolásához mindhárom felsorolt könyv használandó, ugyanakkor elegendő: egyéb forrásra nincs szükség. Az egyes tételekhez tartozó pontos tankönyvi helyek (könyv/oldalszám) a fenti kérdéssorban, az egyes kérdések után zárójelben megtalálhatók. A megjelölt tankönyvek mindegyike hozzáférhető könyvesbolti forgalomban, ill. könyvtárakban, számos részletük az interneten is. A „Társadalomtudományi trilógia” c. könyv jogelméleti és jogszociológiai tárgyú előadásai a szerző előadásában szintén megtekinthetők az interneten a http://www.youtube.com/user/hunprof oldalon.
2. Figyelem: a 2012 szeptemberét megelőzően készült, az interneten is fellelhető ún. „kidolgozott tételsorok” egyike sem alkalmas a záróvizsgára való felkészüléshez.
3. További figyelemfelhívás (az előző ponttal összefüggésben): a záróvizsgán a vizsgázóval szemben támasztott követelmény nem a tananyag szószerinti, hanem értelmező elsajátítása, azaz a vizsgázónak arról kell mindenekelőtt bizonyságot tennie, hogy képes jogtudományos/jogelméleti tárgyú szövegeket – azok összefüggéseit is átlátva – feldolgozni. Külön megjegyzés a jogszociológiai tematikájú kérdésekhez: nem az egyébként is folyamatosan változó adatok memorizálása és felmondása az elvárás, hanem az egyes elemzések által feltárt, bemutatott jogszociológiai törvényszerűségek, jogfejlődési tendenciák felismerése és ismertetése.
4. A fenti kérdéssor egyes tételeinek a záróvizsga szerinti párosításai megtalálhatók a Kar honlapján „Záróvizsga” menüpont alatt.
A 2005-ös Jogelmélet kötet online elérhetősége itt
Sok sikert kívánunk minden vizsgázónak!
2009 tavasz ,2009 ősz ,Deilinger Viktória ,Fekete Orsolya ,Gyenge Balázs ,JNASZ ,Jakab Éva ,Józsa Zoltán ,Karsai Krisztina ,Laluska Pál ,Merkovity Norbert ,Mezei Péter ,Paczolay Péter ,Siket Judit ,Szeged ,Szeged IP Center ,Szöllősi László ,politológia ,politológiai tanszék ,verseny ,