A zöld galléros munkavállalás (munkavégzés a megújuló energiaiparban és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatásban) napjaink egyik leggyorsabban fejlődő területe. A munkáltatók jelentős része próbálkozik a környezetbarát munkahelyek megteremtésével, illetve a környezetbarát munkák bevezetésével. A XXI. századra a világ minden területén előtérbe került a környezetvédelem, és az emberek többségét foglalkoztatja a környezettudatos életmód. Magyarország ma ezen a területen még gyerekcipőben jár, szinte csupán a külföldi tulajdonú vállalkozóknál jelenik meg ez a fajta szemléletmód.

A kutatás témáját alapvetően a megújuló energiaforrások, és az azokkal végzett környezettudatos, vagy más néven zöld munkavállalás képezi. A terület újszerűsége koránt sem jelenti azt, hogy jogilag ne lenne szabályozva, illetőleg, hogy ne született volna számos előírás, legfőképpen Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta.

A legtöbb fejlett ipari országban (pl. USA-ban Green New Deal projectnek hívják) egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos termelés és életmód. Beleértve az ipari, kereskedelmi szektort, de beleértve a lakosság mindennapjait is. Gondoljunk itt az egyre nagyobb számban megjelenő passzív jellegű házakra, szigetelt ablak, vakolat, napkollektorok, földhőszivattyú, stb. megjelenése. Magyarország sem térhet ki ez elől a nemzetközi változási hullám alól.

A legtöbb nagy nemzetközi szervezet (UN, ILO, OECD, ET, EU) kiadta a saját zöld programját. Rajtuk kívül számos érdekképviseleti szervezet (ETUC, stb.) szintén foglalkozik a kérdéssel.

Az EU-ban 2010 elején hirdették ki az EU 2020 programot. Ennek nagyon fontos célkitűzése a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása. Az eredeti célkitűzés a 20 -20-20 volt, vagyis 2020-ra a zöld energia érje az EU átlagában a 20%-ot. Némely EU-s vezető gazdasági hatalom már 30%-ról beszél. A cél tehát adott az EU-n belül is, tehát bennünket is közvetlenül kötnek ezek a célkitűzések.  Az áttérés a zöld munkavégzésre természetesen változást hoz a munkaerő-piaci viszonyokban is.

A Lisszaboni Szerződés is foglalkozik a környezetvédelem, ezen belül is kiemelten az energiaszektor megreformálásának kérdéskörével, európai szinten először említve külön kategóriaként az energiaügyet. „A Lisszaboni Szerződés kimondja: az Unió célkitűzéseinek egyikét az jelenti, hogy elősegítse Európa fenntartható fejlődését. Ehhez mindenekelőtt a környezet minőségének magas szintű védelme és javítása szükséges. Noha a fenntartható fejlődés gondolata a többi létező szerződésben is felmerült, a Lisszaboni Szerződés megerősíti és pontosabban meghatározza az ezzel kapcsolatos célkitűzést.”

ENSZ környezetvédelmi programjában például a zöld munka fogalma, ekképp kerül megfogalmazásra: „mezőgazdasági, gyáripari, kutatás és fejlesztés, adminisztratív, illetve szolgáltatás körébe tartozó munka, mely jelentős és/vagy közvetlen szerepet játszik a környezet minőségének megóvásában, vagy annak visszaállításában.”

Az Európai Unió tagállamaként Magyarországnak kötelessége a különféle irányelvekben foglalt előírások betartása, de a vizsgált területek elemzésével és bemutatásával a valódi cél elérni, hogy a köztudatba is bekerüljön, hogy az „átlagember” is belássa, ennél többről van szó. Nem csupán jogilag képezi kötelezettségét minden tagállamnak, hogy nyisson a megújulók felé, de a környezetben okozott súlyos károk visszaállítása és nem utolsó sorban anyagi indokok is meghúzódnak a kérdés mögött.

A csoport célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a zöld munkát, valamint olyan érdekes és kreatív tevékenységben gazdag kutatómunkába vonja be a résztvevőket, mellyel elősegítjük a hallgatók szakmai fejlődését.

Csoportvezető: Prof. Dr. Hajdú József

Tudományos csoportvezető helyettes: Rossu Balázs

Tagok:

Bálint Nikolett – MKTB/BA II. évfolyam

Bárdon Magdolna – MKTB/BA II. évfolyam

Beke Zsuzsanna – MKTB/BA II. évfolyam

Hajdu Katalin – MKTB/BA II. évfolyam

Jorda Zoltán – MKTB/BA II. évfolyam

Finta Csilla – MKTB/MA II. évfolyam

Fő kutatási területek:

•  A munkaügyi kapcsolatok szerepe a zöldgalléros munkavállalásban

•  Zöld munkahelyek és a szakképzés kapcsolódási  pontjai