Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Ahol tudás és szándék találkozik

Karunkról  --  Szervezeti felépítés  --  Tanszékek / Intézetek  --  Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete  --  Felvételizőknek  --  Szakirányú továbbképzés  --  Mintatanterv

Adatvédelmi szaktanácsadó

I. Képzési és kimeneti követelmények

 

 

Adatvédelmi szaktanácsadó

szakirányú továbbképzési szak

 

 

 

 

 

  1. A szakirányú továbbképzés megnevezése:

Adatvédelmi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak

 

  1. A szakképzettség oklevélben történő megnevezése:

Adatvédelmi szaktanácsadó

 

  1. A szakirányú továbbképzés képzési területe:

Jogi és igazgatási

 

  1. A felvétel feltétele:

Bármilyen BA vagy MA képzésben, illetve főiskolai vagy egyetemi képzésben szerzett oklevél/diploma.

 

  1. A képzési idő:

2+1 félév

 

  1. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

60 kredit

 

  1. A szakirányú továbbképzés célja, a képzés során elsajátítandó kompetenciák, megszerezhető ismeretek, tudáselemek, a szakképzettség alkalmazási lehetőségei:

 

Az adatvédelmi jog napjainkra olyan sajátos jogrendszerré nőtte ki magát, melynek alkalmazása szakértelmet kíván. E jogintézmény átszövi az egész magyar jogrendszert, és megjelenik az eljárási jogokban, valamint az anyagi jogi szabályokban is. Általános szabályait az adatvédelmi törvény rendezi, az egyes jogterületekre pedig a specifikus szabályokat tartalmazó szektorális jogszabályok vonatkoznak. Ilyen önálló, szektorális szabályozás jelenik meg többek között az egészségügyben, a bank- és biztosítási jogban, az állami adatkezelők, a távközlési vállalatok, a munkajog, bűnügyi adatkezelések, direktmarketing tevékenység stb. területén.

 

A hatályos jogszabályok az egyes adatkezelők törvényes működésének biztosítása végett kötelezően elrendelik, hogy azoknál adatvédelmi szakértőt nevezzenek ki, aki felelős az adatvédelmi rendelkezések betartása és az intézmények jogszerű működése tekintetében. Ilyen személy kinevezése kötelező többek között minden állami adatkezelőnél (ezek száma igen jelentős), a bank- és biztosító intézményeknél, az egészségügyi intézmények esetében, a távközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozások esetében. A magánszektorban is gyakori, hogy a cégek adatvédelemi felelőst neveznek ki, felismerve e jogterület fontosságát. Szintén törvény rendeli el kötelező adatvédelmi szabályzatok megalkotását, mely mind az intézmény, mind az ügyfelek oldaláról útmutatásként szolgál, és bemutatja, hogy az intézmény milyen adatkezelését. A Magyar Köztársaság Európai Uniós tagságával járó kötelezettségek, az Alkotmányban megjelenő alapjogok, valamint a gazdasági szféra kikényszeríttet tehát egy sajátosan felépülő jogrendszer létrehozását, azonban e jogterület megfelelő szintű műveléséhez szükséges képzés a felsőoktatási rendszerben eddig nem épült ki, jól lehet, erre a piaci igény igen magas.

 

Ezt a véleményt erősíti meg az adatvédelmi biztos gyakorlata is, amelyről készült statisztikákban jól látható, hogy a biztosi vizsgálatok száma évről évre emelkedik. Önmagáért beszélő adat, hogy míg az első biztosi ciklus végén, 2001-ben a számuk az ezret közelítette meg, addig ez évben várhatóan meghaladja a négyezret. E drasztikus emelkedés oka elsősorban abban keresendő, hogy mind a magán-, mind az állami adatkezelésekkel kapcsolatos jogkérdésekben a jogalkalmazók – megfelelő előképzettség híján – nem tudnak állást foglalni, és az adatvédelmi biztoshoz fordulnak jogi segítségnyújtás megadása végett.

 

Hasonló a helyzet az adatvédelemmel kapcsolatban álló másik jog, a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatosan is, melynek hatálya immár nem csupán az állami intézményekre terjed ki, hanem a magánszektorban részben állami pénzekből működő, állami vagyont kezelő, közfeladatot ellátó intézményekre, a legújabb Ket. módosítás szerint a közigazgatási eljárásokra, vagy például a környezetvédelemmel kapcsolatos adatokra is. Szintén e jogterülettel kapcsolatos az állam- és szolgálati titok minősítésének a kérdésköre.

 

A kilencvenes évek elejétől a két jogterület egymással szoros kapcsolatban épült ki, azok oktatását célszerű ezért egy közös kurzus keretében megtenni. A kurzus célja olyan az adatvédelem és az információszabadság alapvető rendelkezéseit, illetőleg az egyes jogterületeket részletesen bemutató képzés nyújtása, mely megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy az azt elvégző személy bármely intézménynél adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos szakértői posztot tölthessen be.

 

 

 

  1. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték:

Alapozó ismeretek: 10-20 kredit

Bevezetés az információs jogokba; Információszabadság; Pszichológia adatvédelmi kérdései.

 

Szakmai törzsanyag: 20-30 kredit

Adatvédelmi jog; Elektronikus kormányzás; Távközlési jog; Adóügyekkel kapcsolatos adatkezelések; Munka- és szociális jogi adatkezelések

 

Differenciált szakmai anyag: 24-40 kredit

Nyomozati szervek, ügyészség, bűnügyi nyilvántartás, büntetés-végrehajtási szervezetek, nemzetbiztonsági szolgálatok, Schengeni Információs Rendszer, NEBEK Europol Nemzeti Iroda, Váminformációs Rendszer, Vízuminformációs Rendszer; KEKKH, Önkormányzatok; Bank-és biztosítási jog; Minősített adatok szabályozása; Vitaülés

 

 

  1. A szakdolgozat kreditértéke: 6 kredit

 

 


II. A KÉPZÉS JELLEMZŐI

 

 

1. Képzési hely: SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, 6720 Szeged, Tisza L. krt. 54.

 

2. A képzés felelős vezetője: Prof. Dr. Hajdú József (PhD., habil.) tszv. egyetemi tanár

 

3. A képzés formája: levelező tagozatú képzés, tavaszi-őszi féléves rendszerben, a képzési hely: Szeged, a tanórák időpontja csütörtök és péntek, illetve szombat délelőtt, félévente kb. 3 hétvége. A foglalkozások formája: előadás (gyakorlati elemekkel) a képzési terv szerint. A képzés költségtérítéses, a költségtérítés összegét a jogszabályok keretei között a kar évente állapítja meg.

 

4. A legközelebb induló képzés tervezett kezdete: 2013. március, meghirdetés évente.

 

5. Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások

 

A számonkérések alapvető módja: kollokvium, a tárgyfelelős oktatók más számonkérési formát is előírhatnak a tárgyak teljesítéséhez. A záróvizsgára bocsátás feltétele a képzési tervben előírt követelmények teljesítése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és szóbeli vizsgából áll. A szóbeli vizsga anyaga a főbb tanulmányi területek komplex számonkérése.

 

6. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje

 

Az egyetemi vagy főiskolai, illetve BA vagy MA képzés során korábban szerzett ismereteket a tematika legalább 75%-os egyezése alapján lehet beszámítani.

 

7. A jelentkezés módja és feltételei

 

A jelentkezés formája: a képzésre a Kar által közzétett jelentkezési lapon lehet jelentkezni.

Az első évben felvételi vizsgát nem tervezünk, a felvételi kérelem elbírálása során szempont lehet a jelentkező nyelvtudása, diplomájának minősítése, illetve a szakmai gyakorlati idő.

 

 


III. Képzési Program


OKTATOTT TÁRGYAK


 

Kreditek száma összesen: 61 kredit

Kontaktórák száma összesen : 140

 

Tárgy

Tanórák száma

Számonkérés

Kredit

Jogi ismeretek

4

B3

1

Bevezetés az információs jogokba

16

KO

6

Adatvédelmi jog

16

KO

6

Pszichológia adatvédelmi kérdései

4

B3

1

Elektronikus kormányzás

8

KO

3

Nyomozati szervek, ügyészség, bűnügyi nyilvántartás, büntetés-végrehajtási szervezetek, nemzetbiztonsági szolgálatok, Schengeni Információs Rendszer, NEBEK Europol Nemzeti Iroda, Váminformációs Rendszer, Vízuminformációs Rendszer

12

KO

4

KEKKH, Önkormányzatok

8

B3

3

Adóügyekkel kapcsolatos adatkezelések

8

KO

3

Vitaülés

2

B3

1

Távközlési jog

8

KO

3

Bank- és biztosítási jog

8

KO

3

Munka- és szociális jogi adatkezelések

16

KO

6

Információszabadság

12

KO

5

Minősített adatok szabályozása

8

KO

3

Vitaülés

6

B3

3

Szakdolgozat konzultáció

4

B3

4

Összesen:

140

 

55


KO = Kollokvium

B3 = beszámoló, három fokozatú minősítés


MINTATANTERV




Tárgy

Tanórák száma

Számonkérés

Kredit

Tanulmányi előfeltétel

 

I. félév

 

Jogi ismeretek

4

B3

1

-

Bevezetés az információs jogokba

16

KO

6

-

Adatvédelmi jog

16

KO

6

-

Pszichológia adatvédelmi kérdései

4

B3

1

-

Elektronikus kormányzás

8

KO

3

Bevezetés az információs jogokba

Nyomozati szervek, ügyészség, bűnügyi nyilvántartás, büntetés-végrehajtási szervezetek, nemzetbiztonsági szolgálatok, Schengeni Információs Rendszer, NEBEK Europol Nemzeti Iroda, Váminformációs Rendszer, Vízuminformációs Rendszer

12

KO

4

Bevezetés az információs jogokba

KEKKH, Önkormányzatok 

8

B3

3

Bevezetés az információs jogokba

Adóügyekkel kapcsolatos adatkezelések

8

KO

3

Bevezetés az információs jogokba

Vitaülés

2

B3

1

 

Félévben összesen:

78

 

28

 

 

II. félév

 

Távközlési jog

8

KO

3

Adatvédelmi jog

Bank- és biztosítási jog

8

KO

3

Adatvédelmi jog

Munka- és szociális jogi adatkezelések

16

KO

6

Adatvédelmi jog

Információszabadság

12

KO

5

Adatvédelmi jog

Minősített adatok szabályozása

8

KO

3

Adatvédelmi jog

Vitaülés

6

B3

3

-

Szakdolgozat konzultáció

4

B3

4

-

Félévben összesen:

62

 

27

 

 

III. félév

 

Szakdolgozat leadás, védés

Záróvizsga

 

 

 

 


KO = Kollokvium

B3 = beszámoló, három fokozatú minősítés