PUBLICATIONES & citationes

 

A Monográfiák

 

1. Die Verdachtsstrafe als Erscheinungsform der Schuldvermutung.

= Acta Jur. et Pol. Szeged, 1993. Tom. XLIV. Fasc. 2. 220 p.

— Schmoeckel, Mathias: Humanität und Staatsraison. Die Abschaffung der Folter in Europa und die Entwicklung des gemeinen Strafprozeß- und Beweisrechts seit dem hohen Mittelalter. (Norm und Struktur 14) Köln-Weimar-Wien, 2000. 81.p. (384. jz.), 295.p. (2. jz.)

 

2. Bónis György: Szentszéki regeszták. (Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a kö-zépkori Magyarországon.) [szöveggondozás és szerkesztés]

= Acta Jur. et Pol. Szeged, 1997. Tom. LI. Fasc. 1. 663 p.

= Püski, Budapest, 1997. Jogtörténeti Tár 1/1. 663 p.

— Szuromi Szabolcs Anzelm: Szentszéki regeszták. Iratok etc. In: Kánonjog (PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetének folyóirata) I (1999)1-2. 124-125. p.

— C. Tóth Norbert: Szentszéki regeszták. Iratok etc. In: Századok

— Stauber Péter: Bónis György jogtörténeti munkássága. Bp. 2001. (Állam- és jogtörténeti bibliográfiák 13) 20. p.

 

3. Középkori bajor egyházi bíráskodás.

= Szent István Társulat, Budapest, 2000. 362 p.

— Szuromi Szabolcs Anzelm: Középkori bajor etc. In: Kánonjog (PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetének folyóirata) II (2000) 1-2. 142-144. p.

— Stipta István: Dejiny súdnej moci v Uhorsku do roku 1918. Nica, Košice, 2004. 261. p.

 

4. Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. [sajtó alá rendezés és utószó]

= Osiris, Budapest, 2003. 576 p.

 

 

B Tanulmányok

 

1. Both Ödön 1924–1985.

= Somogyi Könyvtári Műhely. Szeged, 1985. 4. sz. 164–166. p.

 

2. Az első népképviseleti választások Zala vármegyében — 1848.

= Zalai Gyűjtemény. Zalaegerszeg, 1986. 25. sz. 195–209. p.

 

3. Országgyűlési választások Zala vármegyében — 1861-1872.

= Zalai Gyűjtemény. Zalaegerszeg, 1987. 26. sz. 163–185. p.

 

4. Both Ödön, a szakjogtörténet művelője.

= Acta Jur. et Pol. Szeged, 1987. Tom. XXXVII. Fasc. 23. 345–353. p. (In: Both Ödön emlékezete 1924–1985.)

 

5. A pénzhamisítás bűncselekménye a XIX. század első felének néhány német kódexében és a korabeli magyar büntetőtörvénykönyv-tervezetekben.

= Acta Jur. et Pol. Szeged 1988. Tom. XXXVIII. Fasc. 2. 21–36. p. (In: Emlékkönyv dr. Meznerics Iván egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára.)

 

6. Magánjogi elemek középkori büntetőjogunkban.

= Pólay-füzetek. Szeged, 1988. 1–14. p.

 

7. A Szemere-féle szerzői jogi törvényjavaslat.

= In Szemere Bertalan és kora. Tanulmányok és bibliográfia. Borsod-Abaúj-Zempléni Történelmi Évkönyv 7/1. Miskolc, 1991. 149–172. p.

 

8. Die verheimlichte Schwangerschaft und Geburt als delictum sui generis.

= In: Vorträge gehalten auf dem 28. Deutschen Rechtshistorikertag Nimwegen 23. bis 27. September 1990. Nijmegen 1992. 265–283. p.

 

9. Büntetőjogi tényállások középkori magyar szentszéki perekben.

= Degré Alajos Emlékkönyv, Budapest, 1995. 25–35. p.

 

10. Reformkori büntetőjogunk “bűncselekmény-fogalma”.

=Acta Jur. et Pol. Szeged, 1996. Tom. XLVIII. Fasc. 2. 23–34. p. (In: Emlékkönyv dr. Tokaji Géza c. egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára.)

— Bató Szilvia: A magzatelhajtás a 18-19. századi magyar jogtudományban. In: Collega, 2002/2. 64–69. p. (4. jz.)

 

11. Die Dogmatik des materiellen Strafrechts.

(Entwicklungsgeschichtlicher Überblick mit besonderer Hinsicht auf dem Gesetzes-

vorschlag 1843/44)

= In: Máthé Gábor – Werner Ogris (szerk.): Die Entwicklung der österreichisch-ungarischen Strafrechtskodifikation im XIX–XX. Jahrhundert. Budapest–Wien, 1996. 181–201. p.

— Rüping, Hinrich – Jeruschek, Günter: Grundriß der Strafrechtsgeschichte. (Schriftenreihe der Juristischen Schulung 73) 4. Auflage, München, 2002. 83, 84. p.

— Stipta István: Die Verfassungskonzeption von Lajos Kossuth aus dem Jahre 1859, mit besonderer Hinsicht auf den Parlamentarismus. In: Máthé Gábor – Mezey Barna: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten. Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments. Barcelona–Budapest, 2003. 96.p. (11. jz.)

 

12. Kemény Zsigmond választójogi nézetei a reformkorban.

=Acta Jur. et Pol. Szeged, 1996. Tom. XLIX. Fasc. 5. 79–91. p. (In: Emlékkönyv dr. Szentpéteri István egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára.)

 

13. A salvus conductus és a magyar peregrináció.

= Acta Jur. et Pol. Szeged, 1996. Tom. L. Fasc. 2. 18 p.

 

14. A magyar büntető anyagi jog dogmatikatörténetének kezdetei.

= Jogtudományi Közlöny, LII. 1997/11. 469–484. p.

— Bató Szilvia: A magzatelhajtás a 18-19. századi magyar jogtudományban. In: Collega, 2002/2. 64–69. p. (4. jz.)

— Mezey Barna: Fayer László és az 1843. évi javaslatok anyaggyűjteménye. Előtanulmány Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye c. mű reprint kiadásához. I. köt. Pythes Kiadó és Nyomda, Bp. 2004. IX. p. (21. jz.)

15. Deák Ferenc és az anyagi büntetőjog kodifikációja.

= In: A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. (Zalai Gyűjtemény 43.) Zala-egerszeg, 1998. 129–157. p.

— Mezey Barna: Fayer László és az 1843. évi javaslatok anyaggyűjteménye. Előtanulmány Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye c. mű reprint kiadásához. I. köt. Pythes Kiadó és Nyomda, Bp. 2004. IX. p. (21. jz.)

 

16. Egy elfelejtett büntetőtörvény-tervezet.

= Győri Tanulmányok 20. Győr, 1998. 73–84. p.

— Bató Szilvia: A magzatelhajtás a 18-19. századi magyar jogtudományban. In: Collega, 2002/2. 64–69. p. (4. jz.)

— Kajtár István: A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa – haladás – Magyarország. Budapest-Pécs, 2003. 18.p.

— Mezey Barna: Fayer László és az 1843. évi javaslatok anyaggyűjteménye. Előtanulmány Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye c. mű reprint kiadásához. I. köt. Pythes Kiadó és Nyomda, Bp. 2004. IV. p. (5. jz.)

 

17. Reformkori büntetőjogunk európai horizontban — 1848 kihívása.

= In: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es forradalom és szabadság-harc állam- és jogfejlődéséről. (A Pázmány Pódium kiadványai 1) Budapest, 1999. 161–174. p.

— Kajtár István: A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa – haladás– Magyarország. Budapest-Pécs, 2003. 18.p.

 

18. Állam- és Jogtudományi Kar. Oktatás- és kutatástörténet.

= In: A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene. 1921–1998. Szeged, 1999. 36–72. p.

 

19. Az Aranybulla helye a magyar alkotmánytörténetben.

= In: De Bulla Aurea. Verona, 1999. 61–77. p.

— Demény Lajos: Az Aranybulla mai szemmel. In: A Hét. Bukarest, 2001. április 12. 9. p.

 

20. Egyházi és világi bíróságok joghatósága a középkori Európában.

= Acta Jur. et Pol. Szeged, 2000. Tom. LVIII. Fasc. 2. 15–26. p. (In: Tanulmányok dr. Bérczi Imre egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára.)

 

21. A salzburgi érsek bírói széke a középkorban.

= In: Juratissimus author. Jogtörténeti tanulmányok Nagyné Szegvári Katalin tisztele-tére. Budapest, 2000. 149–166. p.

 

22. Az “első” magyar büntetőkódex-tervezet.

= In: Jogtörténeti tanulmányok VII. Pécs, 2001. 45–51. p.

 

23. Ein wenig bekannter Strafgesetzentwurf von 1829/30. (Miszelle)

= In: Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der un-garischen Rechtsentwicklung. Studien zu den Reformen in den 19-20. Jahrhunderten. Würzburg-Budapest, 2002. 9–11. p.

 

24. Az 1829. évi büntetőtörvény-tervezet szegedi kritikája.

= Acta Jur. et Pol. Szeged, 2002. Tom. LXI. Fasc. 1. 7–14. p. (In: Nagy Károly Emlék-  könyv.)

 

25. Strafgesetzentwürfe als Ergebnisse der Kodifikationstätigkeit deputationum regnicola-rum (1790–1830)

= In: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten. Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments. Barcelona–Budapest, 2003. 9–16. p.

 

26. Strukturwandel in der Strafrechtsdogmatik zur Zeit des Vormärz.

= In: Barna Mezey (Hrg.): Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtau-sendes. Budapest, 2003. 85–94. p.

 

27. A kolozsvári-szegedi jogi kar története (1872-2002).

= In: Takács Péter (szerk.): A jogászképzés múltja, jelene és jövője. Ünnepi tanulmá-nyok, konferencia-előadások, kerekasztal beszélgetések. Budapest, 2003. 185–225. p.

 

28. A magyar büntetőtörvény-tervezetek szerkezeti fejlődése.

= In: Munkajog, munkaügyi kapcsolatok a harmadik évezred kezdetén. Tanulmányok Dr. Nagy László egyetemi tanár születésének 90. évfordulójára. Acta Jur. et Pol. Sze-ged, 2004. 25–39. p.

— Mezey Barna: Fayer László és az 1843. évi javaslatok anyaggyűjteménye. Előtanulmány Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye c. mű reprint kiadásához. I. köt. Pythes Kiadó és Nyomda, Bp. 2004. IV. p. (6.jz.)

 

29. Régi-új jogelvek a reformkori magyar büntetőjogban.

= Acta Jur. et Pol. Szeged, 2004. Tom. LXV. 481–489. p. (In: Molnár Imre Emlék-könyv.)

 

30. A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői.

= Jogtörténeti Szemle. 2004/4. 1–7. p.

 

31. A modern büntetőjog és a polgári átalakulás kapcsolata.

= In: Deák Ferenc és a polgári átalakulás Magyarországon. (A Pólay Elemér Alapít-vány Könyvtára 1.) Szeged, 2005. 187–197. p.

 

32. Az 1830. évi büntetőtörvény-tervezet eljárásjogi részéhez írt törvényhatósági reflexiók. = In: Béli Gábor – Kajtár István – Szekeres Róbert (szerkesztők): Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs, 2005. 29–50. p.

 

 

33. Der Einfluss des deutschen Rechts auf den ersten ungarischen Gesetzentwurf für Urheberrecht.

= Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germ. Abt. 2006 (123. Band) 305–309. p.

 

34. A hűtlenség bűncselekménye rendi büntetőjogunk kodifikációs kísérleteiben.

= In: Nagy Ferenc (szerk.): Bűnügyi mozaik. Tanulmányok Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére. (A Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára 11) Szeged, 2006. 351–365. p.

 

 

C Cikkek, ismertetések, kisebb írások

 

1. Az első népképviseleti választás Zalaegerszegen.

= Zalaegerszegi Honismereti Híradó. Zalaegerszeg, 1985. 3–4. p.

 

2. In memoriam Both Ödön.

= Új Impulzus. Szeged, 1985. október. 1–2. p.

 

3. Székely Oklevéltár I-II.

= Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai. Budapest, 1985. 8. sz. 413–416. p. (ism.)

 

4. Az első magyar szerzői jogi törvényjavaslat.

= Napjaink. Miskolc, 1987. december. 12–13. p.

 

5. Erdély története.

= Napjaink. Miskolc, 1988. január. 25–27. p. (ism.)

 

6. Szeged megyétől Nagy-Szegedig.

= Délmagyarország. Szeged, 1988. március 26. (ism.)

 

7. Deák Ferenc ügyészi iratai 1824–1831.

= Aetas. Szeged, 1995/4. 177–178. p. (ism.)

 

8. Jogtörténeti csemege: A Telegdiek pere.

= Jogtudományi Közlöny, LI. 1996/3. 151–152. p. (ism.)

 

9. Beszámoló a 31. német jogtörténész-konferenciáról.

= Jogtudományi Közlöny, LII. 1997/1. 53–55. p. (ism.)

 

10. Nagy Károly: A nemzetközi jog, valamint Magyarország külkapcsolatainak története c. könyvéről.

= Jogtudományi Közlöny, LIV. 1999/12. 557–558. p. (ism.)

 

11. A szuverenitás szellemében. (Párhuzamok a középkori bajor és magyar egyházi bírás-kodás között)

= Szeged, 12. évf. 2000/10. 6–7. p.

 

12. Előszó.

= Gyuris György: Ruszoly József munkássága 1959–1999. Szeged, 2000. 5–7. p.

 

13. “Aki az ördöggel szerződést köt ... tűzhalállal lakoljon” (A nagy szegedi boszorkány-per 1728/29).

= Szeged, 13. évf. 2001/8. 15–17. p.

 

14. A kora középkori Európa jogtörténeti forrásairól.

= Rubicon, 2003/5. 38–39. p.

 

15. A nemzet prókátora.

= Rubicon, 2003/9-10. 34–35. p.

 

16. Büntetőjog- és egyházjogtörténet.

= In: A középkortól a jelenkorig. Tudós társasági számadás a szegedi jogtörténeti tan-székről 1988–2004. Szeged, 16. évf. 2004/12. 8–10. p.

 

Szeged, 2006. szeptember 28.

 

 

(Balogh Elemér)

CITATIONES

 

Gönczi, Katalin: Wissenstransfer bei den Kodifikationsarbeiten im ungarischen Vormärz. In: Ius commune. (Zeitschrift für Europäische Rechtsgeschichte. Veröffentlichungen des Max-Planck-Instituts für Europäische Rechtsgeschichte, Frankfurt am Main) XXV, 1998. 263.p. (11. jz.), 287.p. (140. jz.)

Erdő Péter: Egyházjog a középkori Magyarországon. Budapest, 2001. 97.p. (62. jz.)

Körmendy Kinga:

— A kánonjog középkori egyetemi oktatásával és a 15. századi esztergomi vikáriusok olvas- mányaival, működésével kapcsolatos kéziratos források az esztergomi egyház 1543 előtti könyvállományában. In: Erdő Péter (szerk.): Tanulmányok a magyarországi egyházjog   középkori történetéről. (= Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III. Studia 3) Szent István Társulat, Bp. 2002. 161.p. (22. jz.), 169.p. (42. jz.), 170.p. (43. jz.), 174.p. (61, 62. jz.), 180.p. (79. jz.), 183.p. (90. jz.), 184.p. (93, 94. jz.), 185.p. (99. jz.), 187.p. (103. jz.)

— A jogtudó magyar értelmiség és a Curia Romana a 16. század elején. In: Erdő Péter (szerk.): Tanulmányok a magyarországi egyházjog középkori történetéről. (= Bibliotheca   Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nomina- tae III. Studia 3) Szent István Társulat, Bp. 2002. 218.p. (24-25-26. jz.), 220.p. (31. jz.), 221.p. (35. jz.), 222.p. (36. jz.), 224.p.

Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rend- szeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830–1832. Gyula, 2002. 152.p. (82. jz.), 239.

 

CURRICULUM

 

 

 

Jogász-pedagógus szülők gyermekeként születtem 1958. december 5-én Zalaegerszegen, ahol elemi és középiskoláimat is végeztem kitűnő és jeles eredménnyel. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára 1977-ben sikeres (elő)felvételt nyertem, ahol tanulmányaimat sorkatonai szolgálati időm (Kalocsa, “Forradalmi Ezred”) leteltével, 1978. őszén kezdtem meg.

 

Jogtudományi tanulmányaim során kezdettől nagy figyelemmel fordultam a római jog, valamint a magyar és az európai jogtörténet felé, ami nagyrészt köszönhető kiváló mestereimnek, a romanista Pólay Elemér, valamint a jogtörténész Both Ödön és Ruszoly József professzoroknak. A kar Jogtörténeti Tanszéke mellett működő diákkörnek kezdettől tagja, harmadéves koromtól titkára voltam és mint ilyen kaptam végzésem után (1983) meghívást e tanszékre tanársegédi munkakörbe, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozom, utóbb adjunktusi, 1995-től docensi beosztásban, mindvégig főállásban.

 

Szakdolgozatomat Ruszoly József és Degré Alajos szakmai iránymutatása mellett alkotmánytörténeti témából írtam (Zala vármegye országgyűlési választástörténete 1848–1872); ez a munkám csekélyebb átdolgozás után két részpublikációban látott napvilágot (Az első népképviseleti választások Zala vármegyében — 1848.; Országgyűlési választások Zala vármegyében — 1861-1872). Both Ödön ösztönzésére azonban érdeklődésem hamarosan a szakjogtörténet felé fordult. Nagynevű mesterem korai, 1995-ben bekövetkezett halála után tovább erősödött ezirányú törekvésem, hiszen a magyar reformkor-kutatást szinte személyével szimbolizáló kutató szellemi öröksége további művelésének folytatását kötelességemnek érzem. Mivel a magyar szakjogtörténetek kutatásának 1848 előtti korszakával jegyeztem el magam, tökéletesítettem nyelvi felkészültségemet: még egyetemista koromban német nyelvből megszerzett állami nyelvvizsgám mellé latinból is megszereztem a “Rigó utcai” bizonyítványt.

 

Bár magyar jogtörténésznek vallom magam, elengedhetetlennek éreztem mindig is a kutatási témák európai beágyazását, ezért szorgalmasan érdeklődtem a külföldi, szakterületem specialitásai folytán elsősorban németországi ösztöndíjas kutatási lehetőségek iránt — nem is eredménytelenül. Alapos szakmai előkészületek és tájékozódás után 1989-től lehetőségem nyílt hosszabb kül-földi tanulmányútra. A Friedrich-Naumann-Stiftung első magyarországi ösztöndíjasaként (ún. Promotionsstipendiat-ként) öt szemesztert tanulhattam a világhírű freiburgi egyetemen, ahol Karl Kroeschell professzor doktoranduszaként német büntetőjogtörténeti témából elkészítettem doktori disszertációmat és további egy esztendei munka után ugyanott be is nyújtottam. A doktori szigorlatok (német jogtörténet, német büntetőjog, államelmélet és jogfilozófia) és a dolgozat megvédését követően 1992-ben a freiburgi egyetem rektora és a jogi kar dékánja magna cum laude minősítéssel doktorrá avatott. E kutatási témából sarjadt az a könyvem, amelyet valamivel később német nyelven publikáltam: Die Verdachtsstrafe als Erscheinungsform der Schuldvermutung (1993) címmel. Néhány évvel később a Freiburg im Breisgau egyetemén szerzett doktorátusom honosítására került sor, melynek eredményeként a JATE első PhD doktorává fogadott rektorunk (1996).

 

Eddigi tudományos munkásságom nagyobbik részét képezte — és alkotja még továbbra is — a büntetőjog történetének kutatása. Mivel e szakterületen a feltárt források eléggé gazdagok és a szakirodalom is számottevő, megengedhető az a "luxus", hogy egy szűkebb téma kutatására adja az ember magát. Ez a terület a tágan vett magyar reformkor (1790–1848) idejének büntetőjoga. A jogtörténetírás számomra komplex kutatási program: a legiszláció és a jogalkalmazás együttes vizsgálata. Különösen nagy figyelmet fordítok a vizsgált korszak leginkább "látványos" tevékenységének, a büntetőjogi kódex megalkotására tett erőfeszítések vizsgálatának. Ez már dogmatika-történet is, és így együtt sok hasznos hozadékot ígér a jelenkor jogalkotóinak is.

 

Kutatási tevékenységem során tehát a szakjogokat részesítem előnyben, így foglalkozom a szerzői jog magyarországi kialakulásával és fejlődéstörténetével (egyik tanulmányomban a teljesség igényével dolgoztam fel az első magyar, országgyűlési tárgyalás elé került elaborátumot: A Szemere-féle szerzői jogi törvényjavaslat címmel), a középkori magyar szentszékek tevékenységével, valamint a tágan értelmezett magyar reformkor (1790–1848) büntetőjogának kodifikációs törekvéseivel. Utóbbi esetében legfőbb törekvésem a büntetőjogi kodifikációs próbálkozások fehér foltjainak eltüntetése, kiemelten a kodifikációs előmunkálatokra kiküldött ún. rendszeres bizottságok anyagainak feltárása. E körben már évek óta dolgozom az 1830. évi (második) magyar büntetőkódex-tervezet kritikai kiadásán és monografikus feldolgozásán, és behatóan foglalkozom a magyar büntetőjog történeti dogmatikájával.

 

Kevéssel doktori disszertációm elkészítését megelőzően kezdtem el foglalkozni a magyar egyházi bíráskodás történetével annak kapcsán, hogy a Magyar Tudományos Akadémia jóvoltából én kaptam megbízást Bónis György grandiózus, ötven éven át gyűjtött, a középkori magyar egyházi bíráskodásra vonatkozó iratgyűjteményének sajtó alá rendezésére. Több mint öt évi fáradságos, rengeteg egyéni kutatást is tartalmazó munka után elkészültem a könyvvel, amely Szentszéki regeszták (1997) címmel látott a Püski kiadó jóvoltából napvilágot. Jelenleg a könyv mutatójának készítésével foglalkozom, ami maga is több évet vesz igénybe.

 

A szentszéki bíráskodás története — kivált a középkorban, de a katolikus egyházban lényegében azóta is töretlenül — egyetemes európai téma. Feldolgozása során nélkülözhetetlen az európai párhuzamok keresése. A magyar jogfejlődésre évszázadokon át legnagyobb hatást kifejtő német intézmények kutatása elengedhetetlen. Kiemeli a téma fontosságát, hogy az egyébként rendkívül gazdag német egyház(jog)történeti kutatások is rendszeresen elhanyagolják ezt a fontos területet

A középkori egyházi bíráskodás kutatása természetesen irányította figyelmemet ismételten a nemzetközi összefüggések vizsgálata irányába, ezért 1998-ban pályázatot adtam be az Alexander von Humboldt-Stiftunghoz kutatóösztöndíjra. A német tudományosság e talán legtekintélyesebb, kifejezetten külföldieket támogató alapítványa mint tudott, az egész világról beérkező és minden kutatási területet felölelő pályázatok közül minden évben 500-at díjaz. Nekem első alkalommal sikerült ez, így az 1998/99. akadémiai évet a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Leopold Wenger Intézetében tölthettem a középkori kanonisztika egyik legkiválóbb mestere, Peter Landau professzor segítségnyújtása mellett. Kutatási programom célja a középkori délnémet egyházak bírásodási gyakorlatának feltárása és szintézisszerű összefoglalása volt, amelyet sikerrel oldottam meg: Középkori bajor egyházi bíráskodás című monográfiámat örömmel fogadta el kiadásra a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetét vezető Erdő Péter professzor.

 

A Potsdami Egyetem jogi karával közösen szervezett Deutsches und Europäisches Wirtschaftsrecht c. kurzus programigazgatói feladatait is a kezdettől (1998) ellátom karunkon.

 

A Magyar Köztársaság elnöke 2002. július 1. hatállyal a Szegedi Tudományegyetem tanárává nevezett ki, miután előző évben sikeresen habilitáltam. Ugyanez évben felvételt nyertem a Professzorok Batthyány Körébe.

 

A 2002. őszi helyhatósági választásokon Szeged városában a polgári erők által közösen támogatott független polgármesterjelölt voltam. E tisztet nem sikerült elnyernem, de a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak tagja lettem, 2004. októberében pedig a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség városi elnökségének tagjául választottak.

 

A magyar országgyűlés 2005. november 14-én a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának bírájává választott, minek következtében valamennyi társadalmi és politikai jellegű szervezetben viselt tagságomról és megbízatásomról lemondtam.

 

Tudományszervezéssel (is) kapcsolatos funkcióim:

 

— Kari Tudományos Bizottság titkára (1992-2002)

— Kari Habilitációs Bizottság titkára (1995-2003)

— Kari Doktori Tanács (1996–2002) és a Doktori Programtanács (1994–2000), majd a Doktori Iskola titkára (2000-től)

— Kari tudományos dékánhelyettes (1996. 07. 01-től két + három + egy évre = 1996–2002)

 

TEMPUS projektekben "Contact-person":

 

— Reform des Rechtsunterrichts durch Rechtsgeschichte und Rechtsdogmatik (JEP 2114-91; partneregyetemek többek között: Trier, Oxford)

— M.Sc. Course in Environmental and Development Education (JEP 3226-97; partneregyetemek többek között: Southbank of London, Koppenhága)

 

Alkotmánybíróvá történt megválasztásomig a magyar jogi felsőoktatás széleskörű támogatására 1996-ban létrehozott Pólay Elemér Alapítvány képviselője és kuratóriumának titkára voltam.

 

 

Szeged, 2006. augusztus 31.

 

 

(Balogh Elemér)