A magánjog oktatása már Kolozsvárott is a jogászképzés legszínvonalasabb területei közé tartozott. Szegeden az 1920/21-es tanévben Kiss Albert (1874-1937) jegyzi a magyar magánjog, Lukáts Adolf (1848-1924) a magyar perjog tárgyakat, mellettük a magánjogi tanszéken oktat a kor egyik legismertebb tudósa, Kuncz Ödön (1884-1965).
Az 1920-as évek első negyedében kialakul és állandósul a tanszék személyi összetétele is. Tóth károly (1876-1928) és Kiss Albert felváltva tartottak előadásokat magyar polgári törvénykezési jogból. A húszas évek első felének a végére a kereskedelmi és váltójog című tantárgy oktatásában Menyhárth Gáspár (1868-1940)felváltja Kuncz Ödönt.
Ezen időszakban volt a kar dékánja és a magánjogi tanszék vezetője Kolosváry Bálint (1875-1954), aki a magas tisztséggel járó feladatok ellátása mellett magánjogi jegyzetet is készített a tanszék és a hallgatók számára.
Az 1920-as évtized második felében bővül a tanszék személyi állománya, és ezáltal szélesedik az itt dolgozók publicisztikájában feldolgozott, felölet jogterület és tudásanyag. Az oktatómunka területén bekövetkezett változások: Menyhárth Gáspár a jogösszehasonlítás mellett magyar magánjogot ad elő, a kereskedelmi és váltójogi órákat a nagyhírű Tury Sándor Kornél (1892-1971) tartja, az eljárásjogi témakör az egyébként római jogot gondozó Kiss Alberthez tartozik.
A húszas években a tanszék már saját egyetemi jegyzetekkel dolgozik: Almási Antal (1873-1941) elkészíti a kötelmi és a dologi jogi kézikönyvét, Meszlény Artúr (1875-1937) pedig a magyar polgári perrendtartásról jelentet meg könyvet.
Az 1930-as években az oktatási feladatokat ellátók személye és az általuk oktatott főkollégiumok változatlanok maradnak. Székely István (1888-1954)A magyar magánjog, tekintettel az erdélyi jogfejlődésre elnevezésű tanszék vezetője volt egészen a jogi kar szegedi szüneteléséig.
Ezután 1945 őszén indult újra a jogi kari oktatás. A felsőoktatási tevékenység újraindításakor Kereskedelmi és Váltójogi Tanszéket és Magánjogi Tanszéket állítottak fel. Az előbbin dolgozott az 50’-es évekig Perbíró József (1908-1991) éps Sövényházi Ferenc (1899-1980), míg az utóbbin Dezső Gyula (1887-1972) és Kelemen László (1895-1967).
Karunkon 1950 elején rövid időre Gazdasági Jogi Tanszéket is létesítettek, melyen egy évig Prebíró József és Szentpéteri István is oktatott. A magánjogi anyagrészt Pólay Elemér és Polner Ödön adta le.
Az ’50-es évek végén (1958) jelenik meg két olyan egyéniség – Kemenes Béla polgári anyagi jogból, és Szilberky Jenő polgári eljárásjogból – akik a szegedi magánjogi oktatást és tudományos kutatást hosszú időszakon keresztül fémjelzik.
Kemenes Béla (1928-1998) közel 35 évet töltött el tanszékvezetőként: hathatósan kivette részét az első magyar polgári jogi kódex megalkotásában, és így a kor követelményeihez igazított polgári jog úttörő jellegű kidolgozóinak egyike, a Polgári Törvénykönyv magyarázataiként, nagyterjedelmű kommentárok megírásában is közreműködött.
Szilberky Jenő egészen 1980-ig oktatta a polgári elojárásjogot, először külön tanszéken, majd a Polgári Jogi Tanszékhez csatoltan.
Az 1960-as évek elején a tanszék gyarapodik: idekerül Bérczi Imre, Besenyei Lajos és Tóthné Fábián Eszter is.
Bérczi Imre a II. vh. után kissé elhanyagolt jogterületen kezd előadásokat tartani és kutatómunkát kifejteni. A szellemi alkotások joga nagy, sokrétű és dinamikusan fejlődő területét nem csak szegedi, hanem országos viszonylatban is elismerten műveli. A szerzői jogtól kezdve a feltalálási tevékenységre, újításra vonatkozó szabályanyagon keresztül a versenyjogig bezárólag tanít, publikál, szakértőként tevékenykedik és országos szervezetek munkájában elnökségi tagként vesz részt.
Besenyei Lajos iskolateremtő oktatói tevékenységén kívül tulajdonjogi témakörben adott ki tanulmányokat. Tudományos munkásságának csúcspontja mégis a kötelmi jogon nyugszik. A szerződések általános szabályain belül a szerződés érvénytelensége és megszegése kapcsán több jelentős művet publikált. Emellett a szerződések különös részi joganyagában is elmélyedt. A használati kötelmek témakörében kifejtett tudományos tevékenysége országosan elismert: több kommentárba Ő írta ezt az anyagrészt.
Tóthné Fábián Eszter a családi jog oktatásának és kutatásának szegedi képviselője. Jegyzet, könyv és számos tanulmány jelzi a jogterület iránti elhivatottságát, felkészültségét és tudását. A családi kodifikációs munkálatokban is sok év óta hathatósan részt vesz.
Az 1970-es években a tanszéki állomány létszáma tovább nő. Bánrévy Gábor részt vállal a nemzetközi magánjog oktatásában.
Ezidőben került a tanszékre Szabó Imre is, aki a polgári eljárásjogot oktatók körét bővítette. Ő számos közéleti és egyetemi tevékenysége és funkciója mellett nagy óraszámban vett részt a polgári peres oktatásban. Kutatási területe főként két irányú: a polgári perbeli bizonyítás, valamint a személyállapoti perek eljárásjogi problémái. Ez utóbbi témakörben publikált többet, és PhD dolgozatát is e részből készítette. Jelenleg a kar dékánja és a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője is egyben.
2009 tavasz ,2009 ősz ,Deilinger Viktória ,Fekete Orsolya ,Gyenge Balázs ,JNASZ ,Jakab Éva ,Józsa Zoltán ,Karsai Krisztina ,Laluska Pál ,Merkovity Norbert ,Mezei Péter ,Paczolay Péter ,Siket Judit ,Szeged ,Szeged IP Center ,Szöllősi László ,politológia ,politológiai tanszék ,verseny ,