1. A tudományos munka megvalósítója (név, évfolyam, szak):

Csoportvezető: Prof. Dr. Hajdú József (SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék tanszékvezetője)

Tudományos csoportvezető helyettes: Rossu Balázs (SZTE ÁJK Tudományos segédmunkatárs)

Koordinátor: Finta Csilla [SZTE ÁJK MK-TB MA szak, 1 évf. hallgató]

Kéri Csilla Ibolya [SZTE ÁJK MK-TB MA szak, 1 évf. hallgató]

Tagok: Bálint Nikolett [SZTE ÁJK MK-TB BA szak, 1 évf. hallgató]

Bárdon Magdolna [SZTE ÁJK MK-TB BA szak, 1 évf. hallgató]

Beke Zsuzsanna [SZTE ÁJK MK-TB BA szak, 1 évf. hallgató]

Hajdu Katalin [SZTE ÁJK MK-TB BA szak, 1 évf. hallgató]

Jorda Zoltán [SZTE ÁJK MK-TB BA szak, 1 évf. hallgató]

2. A téma előzetes címe:

„Zöld munkavállalás munkaügyi kapcsolatai” (Industrial relations in Green sector)

3. Témavezető/Konzulens (Név, beosztás, tanszék):

Csoportvezető: Prof. Dr. Hajdú József (Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék tanszékvezetője)

Tudományos csoportvezető helyettes: Rossu Balázs (Tudományos segédmunkatárs)

4. A tudományos munka tárgya

Ø  A munkaügyi kapcsolatok szerepe a zöldgalléros munkavállalásban

Ø  Zöld munkahelyek és a szakképzés kapcsolódási pontjai

Ø  Környezettudatos vállalati kultúra fejlesztése

5. A tudományos munka célja

A zöld galléros munkavállalás (munkavégzés a megújuló energiaiparban és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatásban) napjaink egyik leggyorsabban fejlődő területe. A munkáltatók jelentős része próbálkozik a környezetbarát munkahelyek megteremtésével, illetve a környezetbarát munkák bevezetésével.

A XXI. századra a világ minden területén előtérbe került a környezetvédelem, és az emberek többségét foglalkoztatja a környezettudatos életmód. Magyarország ma ezen a területen még gyerekcipőben jár, szinte csupán a külföldi tulajdonú vállalkozóknál jelenik meg ez a fajta szemléletmód.

A csoport célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a zöld munkát, valamint olyan érdekes és kreatív tevékenységben gazdag kutatómunkába vonja be a résztvevőket, mellyel elősegítjük a hallgatók szakmai fejlődését.

6. A téma tudományos háttere, aktualitása:

A legtöbb fejlett ipari országban (pl. USA-ban Green New Deal projectnek hívják) egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos termelés és életmód. Beleértve az ipari, kereskedelmi szektort, de beleértve a lakosság mindennapjait is. Gondoljunk itt az egyre nagyobb számban megjelenő passzív jellegű házakra, szigetelt ablak, vakolat, napkollektorok, földhőszivattyú, stb. megjelenése. Magyarország sem térhet ki ez elől a nemzetközi változási hullám alól.

A legtöbb nagy nemzetközi szervezet (UN, ILO, OECD, ET, EU) kiadta a saját zöld programját. Rajtuk kívül számos érdekképviseleti szervezet (ETUC, stb.) szintén foglalkozik a kérdéssel.

Az EU-ban 2010 elején hirdették ki az EU 2020 programot. Ennek nagyon fontos célkitűzése a megújuló energia források fokozott alkalmazása. Az eredeti célkitűzés a 20 -20-20 volt, vagyis 2020-ra a zöld energia érje az EU átlagában a 20%-ot. Némely EU-s vezető gazdasági hatalom már 30%-ról beszél. A cél tehát adott az EU-n belül is, tehát bennünket is közvetlenül kötnek ezek a célkitűzések.

Az áttérés a zöld munkavégzésre természetesen változást hoz a munkaerőpiaci viszonyokban is. A kutatócsoport ezekkel a várható változásokkal, azokra adható válaszok megkeresésével tölti majd az idejét.

Egyik jelentős probléma a munkanélküliség kérdése. Több oldalról vizsgálandó, hogy helyes-e azt gondolni, hogy a munkanélküliség jelentős mértékben felszámolható, vagy legalább mérsékelhető a környezettudatos, „zöld” munkahelyek teremtése és az azokra való áttérés révén. Figyelembe véve az éghajlatváltozás sürgető kérdését, szakértők által erősen vitatott, hogy rendelkezésre állnak-e azok az eszközök, jogi, politikai és társadalmi vonatkozásban egyaránt, melyek a megújuló energiahordozókra történő áttérést és az ipar jelentős részének „zölddé” alakítását lehetővé teszik.

7. A téma kutatásának megkezdése előtt feldolgozásra ajánlott irodalom:

8. A tudományos munka eszközei, módszerei, mintavételi eljárások (kísérleti körülmények, eszközök, módszerek, feltételek bemutatása):

ü  Telefonos kapcsolatfelvétel a partnerekkel

ü  Internet használat a folyamatos adatgyűjtéshez

ü  Kommunikáció és készségfejlesztés a szituációs feladatok digitális kamera általi rögzítésével, majd azok visszanézésével, és szakértő általi elemzésével

ü  Partnerekkel történő riport készítése, kötetlen beszélgetések, és ezek digitális hanghordozón való rögzítése