– A Szegedi Tudományegyetem falai között a szabad gondolkodás, a kérdésfelvetések jegyében egy rendkívül aktuális és érdekes kérdéskör kapcsán beszélgethetünk. A mai konferencia igazán aktuális, hiszen Magyarország 10 éve csatlakozott az Európai Unióhoz, 25 évvel ezelőtt omlott le a berlini fal. A másik aktuális esemény a hétvégi, egy jogi értelemben vitatott jellegű szavazás a katalánok között. Ezen események vonatkozásában is érdemes megvizsgálni, hogy a nemzeti identitás mellett, a közös európai hagyományok tiszteletben tartásával a regionális identitás is egyre fontosabb tényezővé válik a mai Európában – fogalmazott köszöntőjében Kruzslicz Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet Frankofón Egyetemi Központ képzési igazgatója.

Mit is jelent a jogállam fogalma?

A szakmai tanácskozáson mások mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék egyetemi tanára is előadást tartott. – Úgy gondolom, jobb beszélni ezekről a témákról, mint a szőnyeg alá söpörni azokat. Magyarország kész a vitára, készek vagyunk arra, hogy bizonyos kérdésekről őszintén beszéljünk – jelentette ki. Előadásában azokat a főbb vitákat ismertette, melyek jelenleg is folynak az Európai Unióban. – Elég feszült Európában vagyunk, amikor jogállamiságról beszélünk. Léteznek olyan szélsőséges pártok, melyek nyíltan bírálják az EU-t, de nem tesz jót a légkörnek az sem hogy egyes országok az unió bizonyos értékrendjét vonják kétségbe. Ehhez járul hozzá a jogállamiság problémaköre – mondta. Hozzátette: nehéz a jogállamiság fogalmát meghatározni egy olyan világban, ahol Európában 450 millió ember lakik, és az Európa Tanács-országok lakosainak száma 800 millió, hiszen hatalmasak a történelmi, politikai, jogi és kulturális különbségek az országok között. – Másképpen gondolkozunk ugyanazokról a fogalmakról Európa különböző részein. Ehhez járul hozzá, hogy maga a fogalom sem egyszerű – magyarázta. De mit is jelent maga a szó, jogállam? A kifejezés a 19. század terméke, német jogtudósok szerint jogállam az a közigazgatás, mely joghoz kötött. A 20. század második felében a jogállam fogalmának erkölcsi tartalmat adnak, morális szempontokat is megjelenítenek, így az összekapcsolódik a demokráciával. Harmadik értelmezése szerint pedig vannak olyan országok, melyek szociális jogállamokról beszélnek, a szociális biztonságra, a szociális jogokra helyezik a hangsúlyt. A Velencei Bizottság szerint jogállam az, amelyben a jog uralma és a törvényesség biztosítása megvalósul, ide tartozik a jogbiztonság követélménye, a független bírói szervezetekhez fordulás joga, az emberi jogok védelme és a törvény előtti egyenlőség elve. Magyarországon az 1992-es határozat volt az első, amely a jogállamiság fogalmával foglalkozott, e szerint a jogállamiság egyszerre ténymegállapítás és egyszerre program – tudtuk meg előadásából. – Tehát amikor az Európai Unióban ezt a kifejezést olvassuk, hogy jogállam, nem tudjuk eldönteni, hogy melyikre gondol. A jogállam fogalom más jelent Nagy-Britanniában, mást jelent az USA-ban és mást az öreg kontinensen. Politikai, ideológiai fogalommá vált, mely szorosan kapcsolódik a demokrácia fogalmához. Ha sor kerül arra, hogy az unió számon kéri a tagállamoktól, jogállamok-e, akkor először azt kell tisztázni, hogy melyik jogállam-fogalomról van szó – emelte ki.

A jogállamisági mechanizmus az Európai Unióban - GALÉRIA

Jogi vagy politikai ellenőrzés?

Az igazságügyi miniszter előadásában az elméleti háttér mellett arra is rámutatott, hogy a gyakorlatban mi is történik ma az unióban a jogállamiság kérdéskörével. 2013-ban a német, a holland, a finn és a dán külügyminiszter levelet írt az Európai Bizottság elnökének a jogállamiság követeléséről, majd 2014-ben az Európai Bizottság nyomás alá helyezte az Európai Parlamentet, hogy az üggyel foglalkozzon. 2014. március 11-én a bizottság egy közleményt tett közzé, mely jelzi, hogy a jogállamisággal foglalkozni akarnak. 7-es cikkelye tartalmazza, hogy a tagságon belül egyes jogokat meghatározott eljárás során fel lehet függeszteni. Abban az esetben tehát, ha egy adott országban a megelőző eljárásnál már érezhető rendszerszintű súlyos veszély, melyek az értékeket veszélyeztetik, akkor a bizottságnak már vannak hatáskörei, de nemcsak az unióba tartozó országok felett, hanem bármilyen ügyben, ami érinti a jogállamot vagy a demokráciát. A tanács jogi szolgálata 2014. május 27-én azonban olyan közleményt tett közzé, mely kimondja, hogy nincs megfelelő jogalap arra, hogy a bizottság olyan kérdésekben is vizsgálatot folytasson, melyek nem tartoznak a hatáskörébe, ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy kormányközi megállapodásokkal a kormányok köthetnek úgynevezett jogállamisági mechanizmust. A jelenlegi olasz elnökség az általános ügyek tanácsán elfogadott nyilatkozata feladatot ró a soron következő két elnökségre is, mely szerint programba kell venni a jogállamiság mechanizmusát – tudtuk meg. – Verseny látszik kialakulni a tanács és a bizottság között, hogy kié legyen a fő hatáskör a jogállamisági mechanizmus során. Ez olyan további veszélyeket, kérdéseket is felvet, mint hogy amikor az EU ellenőrző szervei ellenőrzést akarnak folytatni a jogállamiság, demokrácia kérdésében, akkor jogi vagy politikai ellenőrzést kívánnak folytatni, vagy hogy az eljárás során az alapjogi charta mennyire fog érvényesülni. Azt mondhatjuk, ma még nem alakultak ki ezeknek a keretei, létező vita folyik Európában a jogállamiságról – zárta előadását.

Politizálódott az EU döntéshozatala

Gál Kinga európai parlamenti képviselő előadásában az Európai Parlament szemszögéből vizsgálta meg a jogállamiság kérdéskörét, a tagállamokat érintő vitákat. 2009 óta hangsúlyeltolódás figyelhető meg az úgynevezett uniós háromszögben (parlament, tanács, bizottság), hiszen egyre nagyobb súlyt kap a parlament a döntések meghozatalában. Mivel ott főként politikusok szerepelnek, így ez a hangsúlyeltolódás az Európai Unió döntéshozatalának politizálódásához is vezet – magyarázta. Hozzátette: ennek előnyei és veszélyei egyaránt megjelennek. Előnye például, hogy a parlament együttdöntési jogkört kapott a rendőrség és az igazságügy területén, így erőteljes szabályozást értek el az áldozatvédelem, a nemzetközi gyermekelhelyezés és a polgárjog területén, valamint az úgynevezett e-igazságszolgáltatás nagymértékben megkönnyítette az állampolgárok életét. A hangsúlyeltolódás nagy veszélye azonban, hogy az egyébként sem definiált jogállamiság kérdése is átpolitizálódik, ezzel politikai vitákba kerülnek a tagországok, így Magyarország is. Ennek hatására hazánkban megkezdődik a jogállamiság és a szabadság jogok érvényesítésnek vizsgálata, ellenőrzése, ugyanakkor a Magyarországra vetített statisztikai mérőszámok a jó uniós átlagba sorolják hazánkat – tudtuk meg előadásból. – Lényegében tehát az Európai Parlament nem arról vitázik, hogy hogyan érvényesül a jogállamiság Magyarországon, hanem arról, hogy a parlament tud-e vezető szerephez jutni a bizottság és a tanács felett. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a 2009 óta jelentkező folyamat egy egyre élhetőbb Európai Uniót épít, ugyanakkor politizáló légkörré, politikai közösségé változtatja az EU-t. A megoldás a háromszög helyes arányának megtalálásában rejlik – mondta.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Ócsai Gábor