Tóth Judit és Nagy Zsolt május elsején foglalta el pozícióját, Józsa Zoltán és Nagy Csongor István pedig július 1-től tölti be a tanszékvezetői pozíciót. (Egészen pontosan Csongor már tavaly december óta megbízott tanszékvezetőként gyűjti a vezetéssel járó tapasztalatokat.) Ennek apropóján beszélgettem el valamennyiükkel a terveikről, a tanszékük kutatásairól, és a hallgatókkal ápolt kapcsolatukról. (Jöjjenek az interjúk szigorú ABC sorrendben a kollégák neve szerint.)

Józsa Zoltán (Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék): A közigazgatási jog bázisát a jogalkotási dömping sem befolyásolja

 

Mezei Péter: Mely pontokra épült tanszékvezetői pályázata?

 

Józsa Zoltán: A programomat négy pont köré szerveztem. Ezek sorban: oktatás; kutatás (tudományos tevékenység); személyi utánpótlás; végül a tanszék kapcsolatainak erősítése.

 

Az első pontot illetően legnagyobb reményeket a közigazgatási jog oktatását segítő tananyag fejlesztéséhez fűzöm. Az új tananyag – mely akár az e-learning programba is beilleszthető – emelné az oktatás színvonalát és segítené a hallgatók felkészülését. Debrecenben és Pécsett is vannak hasonló kezdeményezések, s Szegednek sem szabad lemaradnia. Mindamellett a tananyagfejlesztés során jól hasznosíthatók a tanszék kutatási eredményei is.

 

A második pontot illetően említést érdemel, hogy a tanszékünk egy nagyszabású OTKA kutatásban vesz részt, melyet más jogi karok (ELTE, DE ÁJTK) kompetens tanszékeivel konzorciumi formában végzünk. A fő kutatási irány a területi, helyi önkormányzatokkal, illetőleg azok feladataival kapcsolatos.

 

Harmadrészt két munkatársunk is nyugállományba vonul, így őket pótolnunk kell. Már meg is vannak az ideális jelöltek. Közülük ketten fokozattal rendelkeznek, a harmadik kolléga pedig hosszú éveken keresztül szerzett alapos ismereteket a közigazgatási jog gyakorlati területein.  Az ő becsatolásuk a tanszéki munkába egyben új kutatási irányokat (közigazgatás személyzete, önkormányzatok alkotmányossága) is jelent.

 

Fontosnak tartom tanszékünk kapcsolati hálójának az erősítését, egyfelől a karon belül, elsősorban a közjogi tárgyakat oktató és kutató tanszékekkel, valamint szorosabbra kell fűzni a személyi és szakmai együttműködést az önkormányzati és államigazgatási szervekkel is.

 

MP: Milyen szerep szánható a közigazgatási jog tantárgynak egy olyan időszakban, amelyben a jogalkotói munka felgyorsult, s egyfajta törvénygyár jött létre?

 

JZ: Látni kell, hogy a folyamatos változások miatt a közigazgatási jog oktatása nem lehet teljesen naprakész. A dolog természetéből adódóan az oktatás mindig egy pici fáziskéséssel emeli be a tananyagba a legújabb változásokat. Ezzel együtt a közigazgatási jog standard témái (például intézmény és szervezetrendszer, feladat-és hatáskörök, hatósági eljárás stb.) általában csak kisebb mértékben módosulnak.  Az előadások keretében igyekszünk ezeket az alapvető ismereteket átadni, s a tőlünk telhető mértékben az újdonságokat is bemutatni. A gyakorlati foglalkozásokon azután sor kerülhet a finomhangolásra, s részletesen feldolgozhatjuk a legfrissebb jogalkotói produktumokat. Ebben az intenzív jogalkotási időszakban a metodika is fontos lehet. Meglátásom szerint a legeredményesebb az a metódus, ha a joganyagot fejlődésében mutatjuk be, vagyis hogy egy jogszabály milyen elképzelések, célok alapján került elfogadásra, az új intézmények hogyan működnek a gyakorlatban, s mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

 

MP: Mi jellemzi a tanszék és a hallgatók közötti kapcsolatot?

 

JZ: Fontos célomnak tartom a diákköri munka dinamizálását, rendszeressé tételét. Jelenleg a hallgatói bázis, a tehetséges diákok felkutatása és a TDK munkába való bevonása zajlik. A 2013-as szegedi OTDK-n bízok abban, hogy 2-3 versenyképes dolgozatot tudunk majd indítani.

 

---

 

Nagy Csongor István (Nemzetközi Magánjogi Tanszék): Robbanásszerűen nő a nemzetközi kapcsolatok jelentősége

 

Mezei Péter: Milyen célokat fogalmazott meg a tanszékvezetői állásra benyújtott pályázatában?

 

Nagy Csongor István: Tanszékvezetői terveimet három prioritás köré csoportosítottam: a Tanszék nemzetközi kapcsolatrendszerének és beágyazottságának erősítése, hallgatói népszerűség és aktivitás növelése, valamint a kutatási potenciál erősítése, ezen belül az oktatási segédanyagokkal való ellátottság javítása.

 

MP: Mesélne nekünk a tanszéken folyó munkáról, illetve kutatásokról?

 

NCsI: Tanszékünkön több kiváló munkatárs dolgozik, nemcsak státuszban, de doktoranduszként is. Azt gondolom, hogy a Tanszék ennek köszönheti, hogy az elmúlt időszakban több komoly eredményt is fel tudott mutatni.

 

A teljesség igénye nélkül: Császár Mátyás kolléga a közelmúltban védte meg (summa cum laude minősítéssel) doktori értekezését, ennek köszönhetően jelenleg a Tanszék (státuszban lévő) oktatóinak 75 %-a rendelkezik tudományos fokozattal; a Tanszék főállású doktorandusza, Tóth Benedek a közelmúltban számos konferencián adott elő, köztük több nemzetközi rendezvényen, ami azt gondolom kiváló teljesítmény; emellett intenzíven dolgozik a doktori disszertációján. Nekem rövidesen megjelenik két angol nyelvű monográfiám (a hollandiai Kluwer, valamint az egyesült királysági Ashgate kiadóknál), valamint előkészületben van egy harmadik, szintén angol nyelvű kötetem (szintén a Kluwer kiadónál). Emellett a Tanszéken, egy sikeres pályázat eredményeként, folyamatban van egy OTKA-program. Ezzel a programmal összefüggésben 2012 januárja és áprilisa között vendégkutató voltam az Edinburgh-i Egyetemen. Tavaly nyáron Hamburgban folytattam kutatásokat. Emellett az elmúlt időszakban több, az Európai Bizottság, illetve magánszervezetek és egyetemek által finanszírozott nemzetközi kutatási projektben volt alkalmam részt venni nemzeti szakértőként. Ezek különböző nemzetközi polgári eljárásjogi kérdésekkel, valamint a béranyaság nemzetközi szabályozásával foglalkoztak.

 

A Tanszék nemzetközi kapcsolatrendszerének és beágyazottságának erősítése érdekében igyekszünk kutatási eredményeinket, a magyar fórumok mellett, külföldön is megjeleníteni. Tóth Benedek, Tanszékünk főállású doktorandusza, az elmúlt időszakban Angliában, Lengyelországban és Romániában tartott konferencia-előadást. A magam részéről, az elmúlt mintegy másfél évben, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Olaszországban, Romániában és Spanyolországban tartottam konferencia-, illetve vendégelőadást.

 

MP: Miért tartja fontosnak, hogy a hallgatók részletes ismereteket szerezzenek a nemzetközi magánjog tárgykörét illetően?

 

NCsI: A nemzetközi magánjog ma már nem egy úri passzió, hanem a gyakorlatban rendszeresen alkalmazandó terület. Az elmúlt néhány évtizedben robbanásszerűen nőtt a tág értelemben vett nemzetközi „kapcsolatok” intenzitása; és itt nemcsak a kereskedelmi ügyletekre kell gondolni. Európában például a házasságkötések 13 %-a nemzetközi házasság. Ezekkel a házasságokkal kapcsolatban (elsősorban természetesen akkor, ha zátonyra futnak) rengeteg nemzetközi magánjogi kérdés merül fel joghatósági, alkalmazandó jogi, valamint elismerési és végrehajtási szempontból: névviselés kérdése, házassági vagyonjogi szerződés megkötése, házassági vagyon megosztása, házasság bontása, gyermek elhelyezése, házastárs és gyermek tartása, gyermek jogellenes külföldre vitele, és még sorolhatnám. Gyakorló jogászként ma már elengedhetetlen, hogy valaki tájékozódni tudjon ezen a területen. Ráadásul a nemzetközi magánjogi szabályok jelentős része ma már EU-s jogi aktusokban található, ezért aki „beszéli” a nemzetközi magánjogot, azt Európában mindenhol megértik.

 

MP: Mennyire aktív a tanszéki diákköri élet?

 

NCsI: Tanszékünk tudományos diákköre dinamikusan fejlődik, melyet nemrégiben életre hívott Facebook csoportunk is segít. Hallgatóink létszáma folyamatosan növekszik, ami a 2013-as szegedi OTDK fényében bizakodásra adhat okot. A diákkör keretében demonstrátorunk, hallgatóink és külsős szakemberek is rendszeresen tartanak előadást, mely – nagy örömünkre – a diákköri tagságon kívüli közönséget is rendre becsábítja az előadóterembe. Hallgatóink aktivitását jól tükrözi, hogy a vajdasági tudományos diákköri konferenciára is elutaztak.

---

 

Nagy Zsolt (Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék): Minden jogágnak a jogfilozófia a bölcsője

 

Mezei Péter: Milyen szerepe lehet a jogbölcseletnek és a jogszociológiának korunk – globalizációtól pezsgő – jogi oktatásában?

 

Nagy Zsolt: A kérdés megválaszolásához érdemes tudnunk, hogy minden tételes jogi tárgy a jogfilozófiából nőtte ki magát. Nem mások, mint a római joggal átitatott filozófiai és morális elvek egyvelege. Ha a tételes jogban az adott esetre nincs szabály, akkor végső soron a jogalkalmazó a jogfilozófiához nyúl vissza. Ezzel együtt hasznos rálátni, hogy egy-egy jogi rendelkezés pontosan honnan ered. Ennek segítségével könnyebben, helyesebben lehet a normákat értelmezni. A jogszociológia elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve Közép-Európa területén a jogfilozófiából „csepegett le”. A jogszociológia nem más, mint a szociológia jogra vonatkozó reflexiója. A jog társadalmi produktum, ezért ezt a jogászoknak meg kell érteniük.

 

MP: Milyen jelentősebb tudományos, kutatási tevékenységet végzett a Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék az elmúlt időszakban, illetve mit terveznek a közeljövőben?

 

NZs: Nem is oly rég, május végén szerveztünk egy nagysikerű jog és irodalom konferenciát, mely alapvetően Nagy Tamás kollégám kutatási területe. Én személy szerint épp egy nagy kutatási projektben veszek részt a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének szervezésében. A tervezett kötetben egy három szerzői íves, komplex írásban tervezem ismertetni a jogszociológia modern irányzatait.

 

MP: Milyen programokat kínál a tanszék a jogi kar hallgatóinak?

 

NZs: Korábban jogbölcseleti és jogszociológiai versenyeket rendeztünk. Nagyon szeretnénk e versenyeket feleleveníteni, mert ezek nem csak a diákok, hanem a diákok és a tanszék, illetve a jogi kar közötti kohéziót is erősíthetik. Olyan fórumok szervezését is tervezzük, melyek a diszciplínák és tanszékek közötti kapcsolattartást erősíthetik. Az első éveseknek szeretnénk, ha az előadások mellett játékos, versenyszerű formában tudnánk a jogi alaptan lényegét átadni. e programok nem csak a hallgatóknak, de a tanszék munkatársainak is sok hasznot hozhat a jövőben.

 

---

 

Tóth Judit (Alkotmányjogi Tanszék): Kövessük a hagyományokat

 

Mezei Péter: Mely célok képezik tanszékvezetői programjának legfontosabb elemeit?

 

Tóth Judit: Az Alkotmányjogi Tanszék élén elsődlegesen helyettesítési feladataim vannak. Kollégánk, Trócsányi László professzor jelenleg ugyanis Magyarország párizsi nagyköveteként dolgozik. Pályázatomban ezért a tanszéki kutatással és oktatással kapcsolatban eddig megfogalmazott célokat kívánom továbbvinni. Munkámban a tanszéki hagyományok folytatását tartom a legfontosabbnak, viszont a nyitást is szükségesnek tartom. Kiváló példa minderre, hogy tanszékünk gondozásában eddig több olyan kötet is napvilágot látott, melyek összehasonlító alkotmányjogi kérdéseket vizsgáltak. Tervezzük, hogy e publikációkat elektronikus adatbázis formájában közzétesszük, ezzel is igazodva a modern kor igényeihez.

 

MP: Miként látja az alkotmányjog oktatásának jelenlegi helyzetét?

 

TJ: Általános vélekedés a tanszéken belül, hogy az oktatási időkeretünk lecsökkentése révén nehezebbé vált a tananyag leadása. Igyekszünk megtanítani a hallgatóknak az alkotmányjogi ismereteket, ám gyakran azt látjuk, ugyanakkor modern kor kihívásaival is meg kell küzdenünk. A hallgatók előszeretettel fordulnak a Google-höz, semmint a Jogtárhoz.

 

MP: A tanszéki munkatársak közül kiknél várható fokozatszerzés, esetleg habilitálás az elkövetkezendő időszakban?

 

TJ: Fiatal kollégánk, Sulyok Márton közel áll ahhoz, hogy benyújtsa doktori értekezését a Doktori Iskolához. Remélem, hogy a tanszék valamelyik munkatársa néhány éven belül habilitációs eljárást is lefolytathat.

 

MP: Hogyan jellemezné a tanszék kapcsolatát a hallgatókkal? Milyen élet zajlik a tanszéki diákkör keretében?

 

TJ: Diákkörünk hallgatói aktív munkát végeztek az elmúlt időszakban. Habár nem igazán ismert, egyetemünk több karának hallgatói és munkatársai körében végeztek olyan felmérést, amelyben az új Alaptörvény rendelkezéseivel kapcsolatos társadalmi vélekedést mérték fel. Rákérdeztek olyan érzékeny területekre is, mint az abortusz, a halálbüntetés, a köztársasági elnök intézménye vagy a többpártrendszer. Ezzel együtt visszatérő jelleggel szoktunk Mikulás napi alkotmányjogi vetélkedőt szervezni, sőt még Activity-zni is szoktunk hallgatóinkkal.

 

MP: Milyen reményekkel tekint a 2013-ban, Szegeden megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákkör Konferencia elé?

 

TJ: A felkészülésnek egyelőre csak az elején tartunk. A belső szelekciót fontosnak tartjuk, hogy aztán a kari versenyen kitűnő hallgatók előadó képességét tovább csiszoljuk. Hallgatóink az OTDK előtt is több ízben mérették meg magukat, bízunk benne, hogy sikerrel képviselik majd a jogi kart a szegedi versenyen.