Az SZTE ÁJTK Római Jogi Tanszéke 2012. április 19-én a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában workshop-ot rendezett „Gender Studies” címmel. A Gender Studies heterogén kutatási terület, amely a nemek közötti különbségek jelentőségét, történetét és a gyakorlati megjelenési formáit vizsgálja, és amely az 1970-es években Women’s Studies tudományos irányvonalból fejlődött ki.

A rendezvényt Dr. Emese von Boné (Rotterdam) angol nyelvű előadása nyitotta meg, amelynek címe „The Roman family court (iudicium domesticum) compared to the French 'tribunal de familie' in the first French Republic and its historical development” volt. Az előadó részletesen ismertette a házi bíráskodásra (iudicium domesticum) utaló antik forráshelyeket és a modern ókortudomány által kialakított téziseket, majd e forrásokból levonható következtetések alapján azt vizsgálta, hogy a iudicium domesticum mennyiben hathatott a 18. századi francia 'tribunal de familie' intézményének kialakulására.

Ezt követte Dr. Péter Orsolya (Miskolc) „Muliebris impotentia? Vállalkozó, dolgozó és politizáló nők a régi Rómában” című előadása, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a női levitas animi a klasszikus korra már csak egy kiüresedett formula lett és a női gyámság intézménye is szinte elveszítette a jelentőségét (v.ö. Gai. 1,190), és hogy nem szabad lebecsülni a nők a szerepét az ókori Róma politikai és gazdasági éltének formálásában.

Prof. Dr. Jakab Éva (Szeged) előadásának címe „Vállalkozó nők - női vállalkozások az okiratok tükrében”. Az előadó a Sulpicius-archívum azon okiratait mutatta be, amelyekben nők, mint az ügylet élet protagonistái jelennek meg. Az előadó az okiratok tanúsága szerint azt valószínűsíti, hogy a nők az ügyleti élet aktív szereplői voltak, azonban társadalmi állás szerint különbség mutatkozik abban, hogy míg az alsóbb társadalmi osztályba tartozó nők személyesen jártak el az ügyletkötésnél, addig a magasabb társadalmi osztályokba tartozók a rabszolgáik vagy a prokurátoraik útján szerződtek.

A workshop-ot Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária előadása zárta, amelynek címe „A nők magánjogi helyzete a 18. századi Magyarországon” volt. Az előadó a hitbérre, a hozományra és a jegyajándékra vonatkozó magánjogi szabályok alakulását mutatta be a 18. századi Magyarországon, s kiemelte, hogy néhány esetben a nemesi magánjog szabályai utat találtak a jobbágyok által alkalmazott gyakorlat körébe is.