1. Mikor kell új alkotmány Magyarországon? Alkotmányozási viták és módosítások 1949-től napjainkig
2. A kerekasztal-tárgyalások alkotmányjogi vitái
3. Az EU tagállamaiban és más, csatlakozásra váró országok alkotmány-módosítása a tagsággal összefüggésben, a hazai alkotmánymódosítás és az uniós csatlakozás
4. Az EU Alapjogi Kartája és a tagállami alkotmányok viszonya
5. Alkotmányfejlődés a közép- és kelet-európai államokban
6. Egy szabadon kiválasztott ország alkotmányfejlődése
7. Jogállamok kartális alkotmány nélkül
8. A félévszázados Acta Juridica et Politica alkotmányjogi publikációnak értékelése
9. Szegedi gondolkodók munkássága a közjogról, alkotmányjogról
10. A kormányzás fogalma a szakirodalomban
11. Az önkormányzati alapjogok védelme (alkotmánybírósági, bírósági határozatok tükrében)
12. A pártok jogi szabályozása itthon és külföldön, az európai politikai pártok jogállása
13. A képviselői összeférhetetlenség, mentelmi jog a hazai és más országok jogában, az EP tagság és a nemzeti posztok összeférhetetlensége
14. A parlament ellenőrzési jogának eszközei és gyakorlata Magyarországon és más parlamentáris rendszerekben, különös tekintettel az Európai Uniós ügyekre
15. Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek kapcsolata
16. A választási rendszer és a választójog kritikája Magyarországon 1989-től, az EP választások közjogi tapasztalatai
17. A közvetlen demokrácia szabályozása és jelentősége (1989-től)
18. Miért legyen európai szinten közvetlen demokrácia?
19. A köztársasági elnöki hatalom és a közvetlen választás kérdése néhány ország alkotmányjogi szabályozásában, hazai közjogi kezdeményezések a köztársasági elnök közvetlen választásáról
20. Jogbiztonság és a jogforrási rendszer ellentmondásai
21. A belső jog, nemzetközi jog és EU jog viszonyának alkotmányjogi kérdései Magyarországon és más országok alkotmányaiban
22. Az ügyészség jogállása és Kormány alá rendelésének alkotmányjogi kérdései
23. A bírói önigazgatás, külső igazgatás és a bírói függetlenség
24. Az Állami Számvevőszék jogállása, működésének tapasztalatai
25. Az ombudsman intézménye más országok jogában
26. Az európai ombudsman és a nemzeti ombudsmanok együttműködési lehetőségei
27. Az ombudsman vizsgálati eljárása, jogfejlesztő szerepe, működésének tapasztalatai éves jelentései tükrében
28. Kell-e szakombudsman Magyarországon (környezeti jogok, gyermeki jogok, katonák jogai védelmében)?
29. A közigazgatási bíráskodás Magyarországon és más országokban
30. Alkotmánybíráskodás egy kiválasztott ország gyakorlatában
31. Az Alkotmánybíróság módszertana
32. A kisebbségi önkormányzatok alkotmányjogi megítélése és működésük tapasztalatai, a kisebbségek autonómiája más országok jogában
33. A külföldiek (hontalanok, menekültek, bevándoroltak) jogállása
Magyarországon
34. A nemzeti és az uniós állam/polgárság kapcsolata, az állampolgársági jog fejlődési irányai
35. Az állampolgársági eljárás sajátosságai régen és ma
36. Az alapjogok korlátozása az Alkotmánybíróság ítéletei és a jogszabályok tükrében
37. A sajtószabadság korlátai és a médiajog
38. Az állam és az egyház közjogi kapcsolatainak irányai, modelljei
39. Eutanázia, önrendelkezési jog és az emberi méltóság
40. A betegek jogai és az egészségügyi adatok védelme
41. A közhasznú szervezetek közjogi helyzete, működésük alkotmányossága
42. A tisztességes eljárás alkotmányjogi feltételei
43. A diszkrimináció fogalma és tilalma a jogalkotásban és a jogalkalmazásban
44. A közérdekű adatok megismerése és a titok joga
45. A honvédelmi kötelezettség, a civil kontrol és a NATO tagság, a fegyveres erők irányításának alkotmányos jogkörei
46. A fogvatartottak alapjogainak biztosítékai
47. A személyes adatok védelme és a rendvédelmi szervek jogalkalmazása
48. Az élethez való jog (abortusz, fegyverhasználat, halálbüntetés stb.) biztosítékai és annak érvényesülése a hazai és más országok alkotmánybírósági gyakorlatában
49. Ökológiai jogok az alapjogok között Magyarországon és más országok alkotmányában
50. A civil szervezetek jogállása Magyarországon és más országok jogában.
51. A civil szervezetek szerepe a közérdekű adatok megismerésében.
52. A civil szervezetek és a helyi önkormányzatok kapcsolatának jogi kérdései.
53. Kell-e lobbitörvény Magyarországon? Civilek és érdekkijárók a jogalkotási folyamatban
54. A jogalkotási eljárás a jogalkotási törvény(ek) tükrében.
55. Kellenek-e kétharmados törvények?
56. Az Európai Emberi Jogok Bíróságának gyakorlata valamely egyezményes jog terén, a Bíróság esetjogának hatása a nemzeti jogfejlődésre Magyarországon vagy más európai országban

Konzulensek:

Dr. Sulyok Márton
Dr. Kiss Barnabás
Dr. Tóth Judit
Dr. Trócsányi László
Dr. Lichtenstein József
Dr. Bárkányi Gábor

továbbá valamennyi szemináriumvezető az évfolyamdolgozatok tekintetében.






Szeged, 2012. november