Az ünnepélyes eseménysorozat keretében Karunk oktatói és hallgatói jelenlétében emlékeztek meg az Alkotmányjogi Tanszék volt vezetőjéről, Kovács István akadémikusról, aki a szegedi tanszék vezetése mellett veszprémi alispán és, 1990-es halála előtt 10 évig, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója is volt.

Kovács terem avatása a Jogi Karon

November 18-án reggel 9 órakor a Kar JK210-es terme a Kovács terem nevet vette fel; s a névtábla felavatásán Kovács akadémikus két fia jelenlétében hangzottak el azok a személyes élményekkel és történetekkel tarkított megemlékező beszédek, amelyeket Kovács professzor barátai és kollégái, Tóth Károly és Kiss Barnabás egyetemi docensek mondtak el.

"Az Alkotmány és gyakorlata 20 év távlatában" (Konferencia-összefoglaló)

A teremavatást követően a SZAB Székházban folytatódott a rendezvény Az Alkotmány és gyakorlata 20 év távlatában című, két napos országos tudományos konferencia keretében, amelyen az ország összes jogi karáról vettek részt előadóként oktatók és doktorandusz-hallgatók, s értékelték az Alkotmány és az Alkotmánybíróság elmúlt 20 éves gyakorlatát négy szekcióban (Közjog, Magánjog, Büntetőjog, Nemzetközi és Európa-jog) jelentős országos tudományos műhelyek és NGO-k szakembereivel együttműködésben. A rendezvényt közel 150-en látogatták a két nap alatt.

Plenáris Emlékülés

A rendezvény plenáris ülését Szabó Imre dékán úr nyitotta meg, majd a szervezők köszöntőjét Papp Tekla tolmácsolta, illetve Trócsányi László professzor, jelenlegi párizsi nagykövet és volt alkotmánybíró köszöntő szavait olvasták fel a szervezők. Trócsányi László mentorának, Kovács akadémikusnak a kígyó ravaszságát és a galamb szelídségét tulajdonította, amely értékekre alapozva Sulyok Tamás, az Alkotmányjogi Tanszék meghívott előadója, a volt tanítvány szemszögéből méltatta Kovács akadémikus szakmai munkásságát, összehasonlító jogi szemléletét. Kiemelte Kovács professzor alkotmányjog-tudomány iránti alázatát, amely hozzájárult ahhoz, hogy politika-semleges értékeket volt képes megfogalmazni műveiben, és ezáltal áttörte korának abszurd jelenét és volt képes „független” maradni abban a vizsgálatban, amely legfőképpen nem arra irányult, hogy mi van, hanem arra, hogy minek kellene lennie.

A köszöntők után Paczolay Péter szegedi professzor és az Alkotmánybíróság elnöke vette át a plenáris emlékülés vezetését és kifejtette, hogy egy hasonló konferencia kifejezetten alkalmas fórum arra, hogy az alkotmányozási munka során bizonyos dolgokat jobban kibeszéljenek a szakemberek, és ezzel együtt kifejtette, hogy nem örülne, ha hazánkban 2011. tavaszára a kapkodás alkotmánya születne meg.

Varga Norbert a Magyar Jogtörténeti Tanszék adjunktusának nyitóelőadásában Kovács akadémikus munkásságába szőtt megállapításokon keresztül mutatta be a történeti jogintézmények fontosságát az alkotmányozásban, s vezette fel a konferencia gondolati fonalát az Aranybullától, az áprilisi törvényeken keresztül, Deák Ferenc állambírósági javaslatán át egészen előremutatva az Alkotmánybíróságig.

Őt Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensének előadása követte, akit a 2009. végén megjelent Alkotmány-kommentár szerkesztőjeként ismerhetünk. Jakab a felvezetés után arról beszélt, hogy mik azok az elemek, amelyek egy alkotmányt legitim dokumentummá tesznek. Előadásában számos nemzetközi példát is felhozva bemutatta, hogy nem feltétlen vonja maga után egy alaptörvény legitimációs krízisét az elfogadás eljárási hibákkal küszködő volta. Ezügyben elméleti éllel utalt az Amerikai Egyesült Államok alkotmányára és a Német Szövetségi Köztársaság Alkotmányára. Kitért azonban arra is, hogy egy alkotmánynak mindenek előtt társadalmat összetartó, közösségformáló erővel kell rendelkeznie, és ezt a közösséget összetartó szimbólummá kell válnia, amely egyben legitim és demokratikus.

Bóka János az Összehasonlító Jogi Intézet tanársegédje arról beszélt előadásában, hogy az alkotmány és alkotmányosság őreként eljáró Alkotmánybíróság határozataiban mennyire és miként jelenik meg az összehasonlító jogi szemlélet és ezáltal a hivatkozások más országok alkotmányőreinek ítéleteire az egyes jogágakban. Mint fogalmazott, ezen hivatkozásoknak legitimációs szerepe is van, s így a hivatkozások gyakorisága emelheti egyes intézmények legitimitását.

Kruzslicz Péter az Európa-tanulmányok Központ tudományos segédmunkatársa a plenáris emlékülés záróelőadásában a szuverenitás kérdéskörét boncolgatva értekezett a nemzeti alkotmányosság védelméről az Európai Unióban, hiszen ennek a kérdéskörnek jelentős hatásai lehetnek egy új alkotmány megalkotására nem csak a szuverenitás fogalmának értelmezésében, hanem különösen az alapjogok védelmével kapcsolatosan is.

Színes program a szekcióüléseken

A plenáris emlékülés tehát a jogtörténetben meglelt gyökerektől, mint nélkülözhetetlen kiindulási alapból eljutott a jelenlegi állapotok és lehetőségek vizsgálatáig, ahonnan a jövőbe tekintve hazánk alkotmányos rendjét az európai integráció kontextusába helyezte. Paczolay Péter a plenáris ülés zárszavában kiemelte, a szekcióülések programját méltatva, hogy milyen fontos az, hogy az alkotmányosság kérdését ne csak a közjogba, az alkotmányjogba rögzítve közelítsük meg, és elmondta, hogy az ember még az Alkotmánybíróság elnökeként is tanulhat, ha megfogadja ezt a tanácsot, s odafigyel például az új közjegyzői fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban született AB-döntés kritikáira a polgári jogászok szemszögéből, nem is beszélve azokról a tradicionálisan alapvetően közjogi vizsgálat alá vetett olyan alapjogokról, mint a tisztességes eljárás elve vagy a hatékony jogorvoslathoz való jog, amelyek vizsgálatában a közjogitól eltérő személetmódnak is érvényesülnie kell.

Üde színfolt volt a plenáris emlékülés komolyságát fellazító születésnapi köszöntés is: Tóth Károly egyetemi docenst Kiss Barnabás köszöntötte az ülés nyilvánossága előtt, 65. születésnapja alkalmából.

A plenáris emlékülést követően tehát a négy szekció előadásai vették kezdetüket, melyek másnap délutánig tartottak, neves szakemberek elnökletével az helyi és országos egyetemi és gyakorlati élet minden szegmenséből. Az előadók és korreferensek magas színvonalon hol erősen bírálták, hol kétkedve vitatták, hol pedig éltették egyes AB döntések logikáját és egyes alkotmányi rendelkezések létjogosultságát és értéktartalmát, olykor parázs vitákat szítva a hallgatóság soraiban.

SzegedMa - Az Alkotmányról 20 év távlatában

SzegedMa - Paczolay óvna a "kapkodás alkotmányától"

Szeged, 2010. november 21. Sulyok Márton