Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Ahol tudás és szándék találkozik

Karunkról  --  Szervezeti felépítés  --  Tanszékek / Intézetek  --  Magyar Jogtörténeti Tanszék  --  Oktatott tárgyak, tematikák

Magyar alkotmánytörténet tételsor


 

Magyar alkotmánytörténet tételek

Nappali és levelező tagozatos (Kecskemét, Szeged) hallgatóink számára

 

  1. Az államalapítás. (előadás)
  2. A nemesi rend kialakulása és a sarkalatos nemesi jogok. Az Aranybulla mozgalom. (előadás, Mezey: 59, 241.)
  3. A jogilag egységes jobbágyság kialakulása: a jobbágyság kötelezettségei, a szabad költözködési jog. (Mezey: 170-176.)
  4. A király jogállása: trónbetöltés szabályai, helyettesítés. (Mezey: 91-103.)
  5. A királyi tanács, a királyi kancelláriák, az országos és az udvari méltóságok. (Mezey: 121-135. , 138.)
  6. A vármegyék és a kiváltságos kerületek. (Mezey: 144-160.)
  7. A polgári rend kialakulása és a városi decretum. A szabad királyi városok szervezete, működésük, hatáskörük. (előadás, Mezey: 59. 161-169.)
  8. Az országgyűlés kialakulása, szervezete és működése Mohács előtt. (Mezey: 107-112.)
  9. Az országgyűlés kialakulása, szervezete és működése Mohács után: 1608:k.u.I.tc. (Mezey: 112-117.)
  10. A dikasztériumok kialakulása, fajai és működésük. (Mezey: 125-129., 135-143.)
  11. A felvilágosult abszolutizmus közigazgatásának jellemzői Magyarországon. (előadás)
  12. Kuriális bíróságok Mohács előtt. (Mezey: 182-190.)
  13. Az 1723. évi bírósági reform. (Mezey: 190-198.)
  14. A közhitelességi szervezet Magyarországon a kiegyezés előtt. (Mezey: 205-209.)
  15. Az állam és az egyház viszonya: az egyházi rend kialakulása és kiváltságai. (Mezei: 58., 200-227.)
  16. Erdély közigazgatási berendezkedése 1541. előtt. (előadás, Mezey:155-156. , 178-179. 197.)
  17. A székely társadalom és közszervezet. (előadás)
  18. Az Erdélyi fejedelemség államberendezkedése. (Mezey: 74-77. , 103-105. , 117-119.)
  19. Az 1848: III.tv. A független, felelős magyar minisztérium létrejötte. (Mezey: 319. 358-359.)
  20. Az országgyűlés átalakulása és a népképviseleti választójog bevezetése 1848-ban. Az 1848: IV. és V. tc., (Mezey. 344-345.)
  21. Az államfői jogok kérdése 1848-1849-ben. (Mezey: 358-359., 369-375.)
  22. A vidéki közigazgatás átalakítására tett kísérletek a reformkorban és 1848-ban: 1848:XVI.tc. és az 1848: XXII. és a XXIII. tc. (Mezey: 151-153., 396-398.,412-414.,)
  23. A jogegyenlőség megteremtésére tett kísérletek 1848-ban. (előadások és a tankönyv vonatkozó fejezetei)
  24. A jobbágyfelszabadítás története Magyarországon. Kísérletek a reformkorban. Az 1848: IX. és a XII. tc-kek. (előadás)
  25. A szabadságjogok megjelenése 1848-ban: a sajtószabadság: 1848:XVIII.tc. (Mezey: 246-251.)
  26. A nemzetiségek jogi megítélése 1849-ben és a dualizmus korában: az 1849. évi határozat a nemzetiségekről; Eötvös József nemzetiségi politikája és a Lex Apponyi. (Mezey: 247-248., 275-278.)
  27. A neoabszolutizmus államberendezkedése: 1850-1860. (Mezey: 253-259., 398-401., 428-429.)
  28. Az alkotmányos átalakulásra tett kísérletek Magyarországon: 1860-1861 (előadás)
  29. A kiegyezés közjogi alaptörvénye: 1867: XII.tv. (Mezey. 260-269.)
  30. A törvényhozó hatalom szervezeti változásai a dualizmus korában. (Mezey: 319-323., 345-346.)
  31. A király jogállása a dualizmus korában és a kormányzati hatalom. (Mezey: 359-362.402-406.)
  32. A törvényhatósági törvény és a Budapest székesfővárosról szóló törvény: 1870:XLII.tv.; 1872:XXXVI.tv. (Mezey: 389-390. ,401., 411-419.)
  33. A községi törvény: 1871:XVIII.tv. (419-422.)
  34. A törvénykezési szervezet a dualizmus korában. (Mezey: 425-427. , 429-437.)
  35. A kormányzó jogállása: az 1920: I.tv. és módosításai. (Mezey: 362-369.)
  36. A törvényhozó hatalom szervezetének és működésének alakulása a két világháború között. (Mezey.316-317., 323-342., 347-351.)
  37. Az 1946: I. tv. „Magyarország köztársaság.” (Mezey: 376-381.)

 

 

Szeged, 2010. április 14.

Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária