Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Ahol tudás és szándék találkozik

Karunkról  --  Szervezeti felépítés  --  Tanszékek / Intézetek  --  Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék  --  Munkatársaink  --  Szakmai/tudományos életrajzok

Prof. Dr. Nagy Ferenc - szakmai/tudományos életrajz

2010. február 11.

Prof. Dr. Nagy Ferenc

Szakmai/tudományos életrajz

 

Első tudományos próbálkozásaimat egyetemi hallgatóként tettem meg: a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében Tökölön végzett egyéni felmérésem eredményeire támaszkodva írtam meg szakdolgozatomat. 1972 szeptemberétől kezdődően egyetemi oktatóként pedig fokozatosan elmélyítettem és szélesítettem kutató munkámat. Első publikációim elsősorban ismertető jellegű írások voltak. 1975-től érdeklődésem egyre inkább a büntetőjogi szankciórendszer, a büntetőjogi intézkedések kérdésköre felé fordult. E témakörökből többnyire a hazai országos szaklapokban és a kari Acta-sorozatban tettem közzé tanulmányaimat.

A Szegedi Akadémiai Bizottság pályázatára 1978-ban és 1979-ben is pályamunkát készítettem, s mindkét dolgozatomért SZAB-pályadíjban részesültem.

1979. novemberében Potsdamban a fiatal büntetőjogászok nemzetközi tudományos szimpóziumán vettem részt, amelyen az előadott referátumom külön német kötetben jelent meg. 1979 decemberében Visegrádon a Szocialista Országok IV. Regionális Kriminológiai Szimpóziumának, 1983 szeptemberében pedig Bécsben a IX. Nemzetközi Kriminológiai Kongresszusnak a résztvevője voltam.

Szakmai szempontból igen hasznosnak bizonyult az 1981. október 30. és 1982. január 30. közötti háromhónapos – a Max-Planck Társaság által adományozott – ösztöndíj a freiburgi Max-Planck Külföldi és Nemzetközi Büntetőjog Intézetben. A tanulmányutam során gyűjtött és szerzett tapasztalatok nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy előkészítsem kandidátusi értekezésemet „Intézkedések a büntetőjog szankciórendszerében” címmel. A disszertációmat – az 1984 februárjában történt akadémiai megvédését követően – a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1986-ban könyv formájában tette közzé. (A könyvankét Szegeden 1990. május 2-án volt a Karon.)

1984-ben és 1985-ben közreműködtem a már említett freiburgi Max-Planck Intézet egyik – széles nemzetközi kitekintéssel végzett – kutatási programjában a terhességmegszakítás és a magzatelhajtás témakörében. Az erre vonatkozó magyar nemzeti jelentést egy német kollégával (Siegfried Lammich) közösen készítettem el, amely munkának megjelent mind a német (mind a – rövidített – magyar nyelvű) változata egy német tanulmánykötetben (Nomos, Baden-Baden, 1988.), illetve egy magyar szakfolyóiratban (Magyar Jog).

1985 szeptemberében referátummal szerepeltem a büntetéshez való jog témakörében tartott nemzetközi konferencián a magyarországi Noszvajon, s ezt az előadásomat 1986-ban az MTA Magyar Kriminológiai Társaság közzétette külön német nyelvű kötetben. 1986 decemberében a szegedi nemzetközi rendezvényen tartott előadásom 1988-ban jelent meg kötetben.

1987 decemberében Lódzban tartottam referátumot a veszélyes bűntettesek és a visszaesés problematikájáról, s a nemzetközi konferencia – s benne az előadásom – anyaga 1988-ban Lódzban jelent meg lengyel nyelven, külön kötetben.

Az Alexander von Humboldt Alapítvány kutatási ösztöndíját nyertem el 1987-ben, és az ösztöndíjas tanulmányutam 1988. június elejétől 1989. április végéig tartott. A 11 hónapos tanulmányutam helye a freiburgi Max-Planck Külföldi és Nemzetközi Büntetőjogi Intézete volt. Az említett Humboldt-ösztöndíj biztosította feltételek tették alapvetően lehetővé, hogy 1990-ben két könyvem jelenjen meg: az egyik a Büntetés-végrehajtási Szakkönyvtár keretében, a másik pedig az egyetemi jegyzetem a büntetőjogi jogkövetkezmények tanáról.

1989 áprilisában rendezte a freiburgi Max-Planck Intézet az első német-magyar büntetőjogi és kriminológiai kollokviumot, amelyen referátummal szerepeltem, majd a kollokvium – s a referátumom – anyag kötetben jelent meg 1990-ben a Nomos Verlagsgesellschaft kiadásában.

Az 1989 szeptemberében Buchenbachban (NSZK) rendezett nemzetközi összehasonlító szeminárium témája a büntetés-végrehajtás jelene és jövője, a fogvatartottak végrehajtási jogainak és életfeltételeinek javítása volt. A nemzetközi szimpóziumon hazánkat én képviseltem és készítettem el a magyar nemzeti referátumot. A szeminárium anyaga az előadásommal együtt 1991-ben angol nyelvű kötetben jelent meg a holland Kluwer kiadó jóvoltából.

1992. május 27-31. között szintén a Freiburg melletti Buchenbach volt a színhelye annak a nemzetközi szimpóziumnak, amelyet a kelet-európai országok kriminálpolitikai reformtendenciáról tartottak. A szimpóziumon elhangzottak anyagát – az előadásom szerkesztett változatát is beleértve – 1993-ban külön német nyelvű kötetben tették közzé a freiburgi Max-Planck Intézet kiadásában és gondozásában.

A Kar dékánjaként – 1990- és 1992 között – igyekeztem a Tudományos Bizottság segítségével visszaállítani azt a haladó hagyományt, hogy Karunk elismert és kiemelkedő – már elhunyt – professzorai tiszteletére tudományos emlékülések tartassanak (így Martonyi János, Bibó István és Fonyó Antal emlékére). Ez utóbbi emlékülés egyik előadójaként, továbbá a Magyar Kriminológiai Társaság 1992. december 4-i tudományos ülésén a szabadságvesztés alternatívájaként létező büntető igazságszolgáltatási formák közül az addig hazánkban kevéssé ismert jóvátételre kötelezésről tartottam előadásokat. Ezek írásos változatát pedig három helyen kérték közzétételre (Kriminológiai Közlemények, Jogtudományi Közlöny és egy tanulmánygyűjtemény).

Külön figyelmet fordítottam a joghallgatók írásos tananyaggal való ellátására. Az előzményt jelentő 1990. évi jegyzetkötetet követően az 1993 tavaszán megjelent két szegedi egyetemi jegyzetnek voltam a szerkesztője és társszerzője (Büntetőjog általános és különös rész). Az általános részi jegyzet az ELTE Jogi Karán is használatos volt, továbbá a különös részi jegyzetrészem Miskolcon is megjelent Horváth Tiborral közösen írt kötetben. Az általános részi tankönyv 1998-ban, 2001-ben, majd legutóbb 2004-ben jelent meg bővített és átdolgozott kiadásban a Korona Kiadónál. A magyar büntetőjog különös része tankönyv, amelynek szerkesztője és társszerzője voltam, legutóbb 2005-ben jelent meg, szintén a Korona Kiadónál.

1993 júliusában zajlott le Budapesten a II. német-magyar büntetőjogi és kriminológiai kollokvium, amelyen referátummal szerepeltem a büntetés-végrehajtás törvényességének külső kontrollja témakörben. Ezen előadásom anyaga német és magyar nyelven is külön kötetben jelent meg.

1993. augusztus 25-én volt a 11. Nemzetközi Kriminológiai Kongresszus szegedi kihelyezett szekcióülése az életfogytig tartó szabadságvesztés problematikájáról, s ennek az ülésnek szervezője és előadója voltam.

Az Alexander von Humboldt Alapítvány ösztöndíja segítségével 1993 szeptemberétől 9 hónapi időtartamban ismét a freiburgi kutatóintézetben folytathattam kutatásokat. Ezzel összefüggésben 1993. november 27. és december 1. között A fiatalkorúak büntetőjogának fejlődése és reformja című nemzetközi konferencia résztvevője voltam Grambinban és Greifswaldban. A referátumom anyaga magyar nyelven már megjelent (Magyar Jog) és a német nyelvű kötetben történő közzététele is megvalósult.

Számos alkalommal tartottam – az előbb említetteken túlmenően – tudományos előadást a hazai főrumokon kívül külföldön is (pl. Novi Sadban, Freiburgban, Münsterben, Lódzban, Göttingenben, Greifswaldban és Gießenben). Rendszeresen közreműködtem tudományos minősítési eljárásokban vagy bíráló bizottsági tagként, illetve titkárként, vagy opponensként.

A tudományos diákköri mozgalomban kifejtett tevékenységemért 1997-ben Miniszteri dicséretben, 1986-ban a Minisztertanács által alapított „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesültem. A hallgatók választása alapján 1987-ben a „JATE Kiváló Oktatója” kitüntető címet nyertem el. 1997-ben Iskolateremtő Mestertanári, 1998-ban Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesültem. 2001-ben Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett, majd 2002-ben „Tudással Magyarországért” jubileumi emlékplakett (OTDT) birtokosa lehetettem. 2004-ben Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést vehettem át.

Az 1983-ban alapított MTA magyar Kriminológiai Társaságnak a megalakulása óta vezetőségi tagja vagyok, s az 1980-as évek közepétől a SZAB Jog- és Gazdaságtudományi Szakosztályának titkáraként működtem. 1992-től kezdődően a Börtönügyi Szemle szerkesztőbizottságának vagyok a tagja, továbbá a Börtönügyi Társaság elnöke.

Az OTKA I. pályázat keretében „A rövid tartamú szabadságvesztés és szurrogátumai” című téma vezetője voltam (OTKA-szám: 899). Az OTKA Bizottság „Az életfogytig tartó szabadságvesztés nemzetközi összehasonlításban és a hazai problémák nézőpontjából” című pályázati témámat is elfogadta (OTKA-azonosítószám: 1621), s kiváló minősítéssel értékelte. 1996 és 1998 között a jogállami büntetőjog alapelvek témakör vezetője voltam, s ezt is az OTKA bizottság kiválónak minősítette. Legutóbb Az európai büntetőjogi integráció új kihívásai és a magyar büntető jogalkotás c. OKTK kutatás témavezetője voltam.

1995-ben habilitáltam, tudományos előadásom témája a nullum crimen/nulla poena sine lege elv volt, amelynek írásos szerkesztett változata a Magyar Jog folyóiratban, illetve 1997-ben tanulmánykötetben is megjelent. Ugyancsak 1997-ben a Börtönügy Magyarországon c. kötet társszerzőjeként működtem közre. 1998-ban A magyar büntetőjog általános részi, majd 1999-ben A magyar büntetőjog különös részi egyetemi tankönyvek szerkesztője és társszerzője voltam. Ezek a kiadványok nem csupán Szegeden, hanem több jogi fakultáson előírt tananyag. 1999-ben először, majd 2001-ben másodszor, illetve 2003-ban harmadszor A büntetés-végrehajtási jog c. jegyzet társszerzőjeként működtem közre. 1999-ben jelent meg a Jogi Lexikon, amelynek számos büntetőjogi szócikkét írtam.

2001-ben, majd 2007-ben angol nyelvű munkám jelent meg a holland Kluver kiadó gondozásában közzétett tanulmánykötetben.

2001 februárjában a Büntető Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára felállítandó bizottság munkájában történő közreműködésre kért fel az igazságügy-miniszter. E bizottság munkájában 2007-ben mint tag működöm közre. Kodifikációs tevékenységemmel kapcsolatban kötetbe foglaltam a Btk. Általános Részének kodifikációját segítő tanulmányaimat 2005-ben.

A tudományos, szakmai tevékenység mellett meghatározó szerepet tölt be az oktatásban, a jogászképzésben történő részvételem. 35 éve oktatok Karunkon, az utóbbi évtizedben a büntetőjog általános részi főkollégium előadója és gondozója vagyok. Rendszeresen foglalkozom a Tanszék mellett működő Tudományos Diákkör munkájával, illetve a Ph.D hallgatók képzésével témavezetőként, illetve előadások tartásával.

Eddig összesen mintegy 160 tudományos közleményem jelent meg. Először az 1990-ben megjelent „Magyar Ki Kicsoda” című kiadványban – életrajzi adataimat és tudományos tevékenységemet vázoló – szócikket kaptam (417. p.). Ennek későbbi változataiban szintén szerepelek, továbbá a Szegedi ki kicsoda? c. kiadványban is (153-154. p.).