Az országgyűlési biztos funkciója és szerepe Magyarországon

Az ombudsmani funkció első, megjelenése 1713-ra tehető, amikor is XII. Károly svéd király létrehozta az igazságügyi kancellár intézményét elsősorban azért, hogy a hivatalok, a közigazgatás elleni alattvalói panaszokat kivizsgálja. Ez volt az első előzménye az 1809-es alkotmány alapján megválasztott svéd ombudsmannak, az állampolgári jogok parlamenti biztosának.

A svéd minta nyomán Észak-Európa országaiban már a XIX. század elejétől meghonosodtak a parlamenti biztosok mint az alkotmányos alapjogok védelmében fontos szerepet játszó intézmények. A skandináv országokon kívül Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban, majd az 1980-as évek közepétől működött lengyel ombudsman mintájára a kelet-közép-európai átalakulás során bevezették az intézményt többek között Magyarországon is.[1]

Az országgyűlési biztosok korábban ismeretlen intézményének bevezetését Magyarországon a Nemzeti Kerekasztal megbeszélésein született politikai döntés alapozta meg, a jogi keretet pedig az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény biztosította. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a jogintézményének nincsenek hazai hagyományai, modellként a skandináv országokban – elsőként Svédországban 1809-ben kialakult – ombudsmani intézmény szolgált.

Ennek megfelelően a magyar országgyűlési biztosok esetén is felismerhetőek a különböző európai ombudsmanokat általában jellemző ismérvek: a függetlenség, a parlament általi választás, a jogvédelmi szerep a közigazgatás működésének hibáival szemben, a széles és kötetlen vizsgálati jogosultság, valamint ajánlástételi jog ügydöntő hatalom helyett.

Az ombudsman, magyar nevén országgyűlési biztos, olyan saját hivatallal rendelkező, a parlament által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel, egyben a parlamenti ellenőrzés önállósult, sajátos szervtípusa. Függetlenségét a széles körű összeférhetetlenségi szabályok és az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog is biztosítja.

Az ombudsman feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Az ombudsman döntési jogkörrel nem rendelkezik, figyelemfelhívó, kezdeményező szerepe van. Ha fennáll az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság, például kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását, ajánlást tehet az alkotmányos visszásságot előidéző hatóság felügyeleti szervénél, sőt széleskörű kezdeményezési joga van: utólagos normakontrollt, alkotmányjogi panaszt, ügyészi óvást, felelősségre vonásra irányuló eljárást, jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy új jogszabály kiadását kezdeményezheti. Végső eszköze az országgyűlési nyilvánosság.

Az Európai Unióban a Maastrichti Szerződés 1992-ben, az unió igazgatási szervei által okozott jogsérelmek orvoslására létrehozta az EU-ombudsman intézményét. Az első ombudsman 1995 és 1999 között, majd újraválasztásával 2003-ig a finn Jacob Söderman volt. Jelenleg Nikiforos Diamondouros tölti be a tisztséget.

Magyarországon az Alkotmány 1989. évi módosításáig szó sem lehetett olyan független ellenőrző szervek létrehozásáról, mint az ombudsman, az Alkotmánybíróság vagy az Állami Számvevőszék, mivel az Alkotmány a hatalom egységének elvét hirdette, és nem a hatalommegosztást. Az Alkotmány módosítása után az ombudsmanok tevékenységének részletes szabályozására megalkották az 1993. évi LIX. törvényt az országgyűlési biztosokról.

Jelenleg hazánkban a következő ombudsmanok vannak: (i) Állampolgári jogok biztosa: Szabó Máté (2007-től), (ii) Adatvédelmi biztos: Jóri András (2008-tól), (iii) Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa: Kállai Ernő (2007-től), (iv) A jövő nemzedékek ombudsmanja: Fülöp Sándor (2008-tól. Az „Állampolgári jogok biztosának általános helyettese” tisztségét az Országgyűlés 2007-ben megszüntette.

Jogszabályi háttér:

Alaptörvény

1949. évi XX. törvény

1993. évi LIX. tv.

1993. évi LXXVII. tv

2011. évi CXI. tv (Magyar Közlöny 88. szám)

2011. évi CXII. tv. (V.fejezet) (Magyar Közlöny 88. szám)

Ajánlott irodalom:

1. Trócsányi László – Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba, SZTE-ÁJTK- PPKE JÁK, Budapest 2010.
2. Sári János - Somody Bernadette: Alkotmánytan II.- Alapjogok, Osiris Kiadó, Budapest, 2008.
3. Jakab András: Az Alkotmány kommentárja I., Századvég Kiadó, Budapest 2009.
4. Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011
5. Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2003
6. Somody Bernadette: Az országgyűlési biztosok funkciója – a közigazgatás ombudsmani kontrollja, Jog, állam, politika, 2011. (3. évf.) Klnsz. 73-84. old.
7. Lomniczi Zoltán: Szabó Máté: Ki őrzi az őrzőket? Az ombudsmani jogvédelem, Jogtudományi közlöny, 2011. (66. évf.) 1. sz. 69-72. old.
8. Szabó Máté: Ombudsmanok a gáton, Belügyi szemle (2010-), 2011. (59. évf.) 5. sz. 62-87. old.
9. Somody Bernadette: Alapjogvédelem a bíráskodáson túl : ombudsmanok és alapjogvédő hatóságok Magyarországon,Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2010. (14. évf.) 2. sz. 5-19. old.
10. Tóth Judit - Kántás Péter: "Vannak hivatásos alkotmányértelmezők, például az ombudsman" ,Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2010. (14. évf.) 2. sz. 89-97. old.
11. Szabó Máté: Az állampolgári engedetlenség és az állampolgári jogi kritika intézményei : Az ombudsmani intézmény 200 éves évfordulójára és az "emberi jogok kelet-európai forradalmának" 20. évfordulójára , Magyar tudomány, 2009. (170. évf.) 4. sz. 464-472. old.
12. Szebenyi Réka: Az Ombudsmanok jogállásának általános áttekintése, Studia juvenum, 2009. ([3. évf.]) [1. sz.] 289-307. old.
13. Hajas Barnabás: Elfelejtett ombudsmani hatáskör? Közjogi szemle, 2008. (1. évf.) 1. sz. 45-56. old.
14. Somody Bernadette: Az ombudsman szerepe a gyermeki jogok védelmében. Családi jog, 2008. (6. évf.) 2. sz. 20-24. old.
15. Friedery Réka: Az európai ombudsman tevékenységét érintő hatásköri kérdések. Állam és jogtudomány, 2008. (49. évf.) 4. sz. 473-495. old.
16. Rózsás Eszter: A gyermekjogi ombudsman = The Ombudsman for Children. Nemzetközi közlöny : közép-kelet-európai közigazgatási folyóirat = International journal : of public administration in Central and Eastern Europe, 2008. ([2. évf.]) 2. sz. 57-65. old.
17. Kiss Bernadett: Az ombudsman intézménye és az emberi jogok védelme Magyarországon, Jogtörténeti szemle : az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének közleményei, 2007. ([9. évf.]) 4. sz. 91-92. old.
18. Fridery Réka: Az Európai Ombudsman mint vitarendező fórum, Állam és jogtudomány, 2006. (47. évf.) 2. sz. 291-316. old.
19. Somody Bernadette: Hol húzódnak az ombudsman alapjog-értelmezésének határai? Jogtudományi közlöny, 2004. (59. évf.) 10. sz. 317-328. old.
20. Somody Bernadette: Az Európai Unió ombudsmanja. Acta humana : emberi jogi közlemények, 2003. (14. évf.) 3. sz. [110]-119. old.
21. Rákosi Tibor: Ombudsmanok Európában, az európai ombudsman tevékenység. Ügyészek lapja, 2003. (10. évf.) 4. sz. 47-72. old.
22. Gyurcsik Iván: Az ombudsman intézménye Szlovákiában. Acta humana : emberi jogi közlemények, 2002. ([13. évf.]) 48. no. 67-78. old.
23. Rigó Anett: Szerepek, tapasztalatok, perspektívák - Az ombudsmani intézmény. Magyar jog, 2002. (49. évf.) 3. sz. 190-191. old.
24. Kertész Imre: Az első magyar ombudsman, Esély : társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 2002. (13. évf.) 5. sz. 91-95. old.
25. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok viszonya a Magyar Köztársaságban. Jogtudományi közlöny, 2002. (57. évf.) 4. sz. 168-178. old.
26. Somody Bernadette: Ombudsmanok a magyar alkotmányos rendszerben. Jogi tanulmányok, 2001. ([7. évf.]) [1. sz.] 143-167. old.
27. Halmai Gábor: Hatalommegosztás vagy alapjogvédelmi monopólium: Alkotmánybíróság kontra ombudsmanok, Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2001. (5. évf.) 2. sz. 81-88. old.
28. Sári János - Tilk Péter - Somody Bernadette: Az ombudsmanok hat éve, Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2001. (5. évf.) 2. sz. 67-78. old.
29. Sólyom László: Az ombudsman "alapjog-értelmezése" és "normakontrollja", Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2001. (5. évf.) 2. sz. 14-23. old.
30. Söderman, Jacob: Az Európai Ombudsman - az állampolgárok szolgálatában. Európai jog, 2001. (1. évf.) 4. sz. 3-7. old.
31. Jogok biztosai: útmutatók az ombudsmanokhoz. Háló: a Szociális Szakmai Szövetség hírlevele, 1998. (4. évf.) 9. sz. 6,11-14. old.
32. Polt Péter: Egy új közösségi jogintézmény: az európai ombudsman. Magyar jog, 1998. (45. évf.) 11. sz. 641-650. old.
33. Polt Péter: Az ombudsman és a jogalkotás. Jogtudományi közlöny, 1997. (52. évf.) 1. sz. 19-26. old.
34. Gátos György, ifj.: "De Nationale Ombudsman" - avagy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Hollandiában. Jogtudományi közlöny, 1993. (48. évf.) 3. sz. 123-124. old.
35. Horváth Attila: Az ombudsman intézménye. Magyar közigazgatás, 1991. (41. évf.) 4. sz. 304-322. old.
36. Pickl, Viktor: Az ombudsman intézménye. Magyar jog, 1989. (36. évf.) 12. sz. 1123-1125. old.
37. Rácz Attila: Szükséges-e az ombudsman intézménye az Egyesült Államokban? Állam és jogtudomány, 1968. (11. évf.) 4. sz. 633-634. old.
38. Rácz Attila: Az ombudsman intézménye, Jogtudományi közlöny, 1968. (23. évf.) 11-12. sz. 618-625. old.
39. Somody Bernadette: Az országgyűlési biztosok funkciója – a közigazgatás ombudsmani kontrollja, Jog, állam, politika, 2011. (3. évf.) Klnsz. 73-84. old.
40. Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra, Külügyi szemle, 2010. (9. évf.) 4. sz. 78-101. old.
41. Somody Bernadette: A húszéves országgyűlési biztosi intézmény: ki nem használt lehetőség, Új magyar közigazgatás, 2009. (2. évf.) 10-11. sz. 2-11. old.
42. Somody Bernadette: A "tisztességes ember érdeke" : a második általános országgyűlési biztos jogszemlélete, Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2007. (11. évf.) 2. sz. 94-101. old.
43. Varga Zs. András:Az országgyűlési biztosok eljárásának feltételei, Jogtudományi közlöny, 1997. (52. évf.) 6. sz. 257-268. old.
44. Kosztolányi László: Az ügyészség és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hatásköre, Magyar jog, 1996. (43. évf.) 8. sz. 471-476. old.
45. Varga Zs. András: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hatásköre és az ügyészség, Magyar jog, 1996. (43. évf.) 7. sz. 414-419. old.
46. Vágvölgyi Péter: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Magyar közigazgatás, 1992. (42. évf.) 2. sz. 95-102. old.
47. Holló András: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Magyar közigazgatás, 1990. (40. évf.) 12. sz. 1057-1068. old.

[1] Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 236. o.