Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar - Ahol tudás és szándék találkozik

Kedves Hallgatók!

Az alkotmányjogi panaszhoz segédanyag itt elérhető.

Munkahely: Nemzeti Külgazdasági Hivatal Jogi és Humánpolitikai Főosztály, Budapest
Célcsoport: 4., 5. éves joghallgatók
Időtartam: max. 6 hét (de kisebb megszakítással esetleg hosszabb időre is)
Típus: ingyenes szakmai gyakorlat
Tevékenységi körök leírása: http://www.hita.hu
Kontakt: dr. Kiss Nóra, jogász
E-mail: info@hita.hu

SZEMINÁRIUMI TEMATIKA és értékelési szempontok - 2011/2012-es TANÉV ŐSZI FÉLÉV

Alkotmányozás:

Összefoglaló szempontok:

1. Mikor kell alkotmányozni?
2. Az alkotmány fogalma – milyen típusú alkotmánya van/legyen Magyarországnak?
3. Ki alkotmányozzon: Alkotmányozó nemzetgyűlés, törvényhozás vagy népszavazás?
4. Az alkotmány szerkezete – milyen alkotmányszerkesztési modellek léteznek, jelenleg melyik érvényesül az 1949. évi XX. törvényben?

Tovább a cikk belsejébe az ajánlott irodalmakhoz és az összefoglaláshoz --->

Államforma, kormányforma

Kérdések:

1. Mi az államforma fogalma?
2. Mi Magyarország államformája? Hol rendelkeznek erről?
3. Mi a kormányforma fogalma?
4. Milyen kormányformákat ismer?
5. Melyek a kollegiális kormányforma jellemzői?
6. Melyek lehetnek az egyes államformák előnyei, hátrányai a hatalommegosztás rendszerében?

Tovább --->
 

A referendum lehetséges funkciói Magyarországon

Összefoglaló kérdések:

1. Szükség van-e a népszavazás intézményére? Érvek és ellenérvek a népszavazás mellett és ellen
2. Megfelelő-e a népszavazásra vonatkozó jelenlegi szabályozás?
3. Milyen következtetések, tapasztalatok vonhatók le a népszavazások és népszavazási kezdeményezések eddigi gyakorlatából? Kivételes intézmény vagy a politika fegyvere?
4. Megfelelő-e a véleménynyilvánító népszavazás koncepciója? (Amennyiben nem veszik figyelembe az eredményét, hogyan hathat a kormányzati döntések legitimációjára nem csupán manipulációra alkalmas politikai eszköz-e?)
5. Helyes-e az a megoldás, hogy a politikai pártok nyíltan kampányolhatnak a népszavazás során?
6. Lehet-e a népszavazás eszköz a pártok ígéretének kikényszerítésére?
7. A népszavazás intézményének jövője az alkotmányozás után

Tovább --->

Összefoglaló kérdések:

1. Mi lehet egy állam legfőbb célja/legnagyobb vállalása a határain kívül élő kisebbségekkel összefüggésben?
2. 
   
3. Szükséges-e állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak ahhoz, hogy e célokat elérhessük?
   
   Lehetséges-e egyoldalúan kedvezményeket illetve jogokat nyújtani egy másik állam állampolgárainak, anélkül, hogy sértenénk az adott állam szuverenitását?
   
   Milyen a magyar státusztörvény nemzetközi jogi megítélése? (a Velencei Bizottság állásfoglalása stb.)
   
   Támogatható-e a kedvezményes módon történő munkavállalás? Hogyan befolyásolja Magyarország, illetve a szomszédos országok EU-tagsága a határon túl élő magyarok helyzetét, illetve a kisebbségpolitika lehetséges alakulását? (Jelenthet-e „harmadik utat”?)
   

Tovább --->

1. Milyen alkotmánybírósági modelleket ismerünk?
2. Mik ezeknek a modelleknek a jellemzői?
3. Milyen hatáskörei vannak a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának?
4. Mit jelent az alkotmányjogi panasz?
5. Milyen változásokat vezet be az Alaptörvény és az arra épülő jogalkotás az AB státuszában illetve jogaiban?

Tovább --->

A miniszteri, miniszterelnöki felelősség kérdésköre

Összefoglaló kérdések:

1. Melyek a testületi kormányzás főbb jellemzői?
2. Milyen típusú kormányzás érvényesül ma Magyarországon?
3. Hogyan alakul a miniszterelnök, illetve a Kormány felelőssége Magyarországon? Megfelelő-e ez a rendszer elvi illetve gyakorlati szempontokból?
4. Van-e (jogi) kötőereje a kormányprogramnak? Számon kérhető-e annak megvalósítása?
5. Ki felel ma a kormányprogram megvalósításáért Magyarországon?
6. Beszélhetünk-e a mai magyar rendszerben a miniszterek függetlenségéről, illetve önálló felelősségéről? Megfelelő-e e elvi, illetve gyakorlati szempontokból?
7. Elképzelhető-e a hatalommegosztás mai rendszerében egy más alapokra épített kormányzás Magyarországon?

 
Tovább --->

Összefoglaló kérdések:

1. Mit jelent az, hogy Magyarország köztársaság, parlamentáris köztársaság?
2. Milyen legyen a köztársasági elnök súlya az államszervezetben: erős, középerős, gyenge?
3. Melyek a közvetett és a közvetlen választás előnyei és hátrányai (érvek és ellenérvek)?
4. Milyen összefüggés lehet a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó szabályok és a köztársasági elnök hatásköre, szerepköre között?
5. A köztársasági elnök jogon túli szerepvállalásai: az aktív vagy mérsékelt szerepvállalás előnyei és hátrányai?
6. Lehet-e „elfogult” egy köztársasági elnök? Kizárják-e ezt a megválasztására vonatkozó hatályos szabályok?
7. Az intézmény jövője az alkotmányozás után: mit mond az Alaptörvény és az új köztársasági elnöki törvény?

Tovább --->

Összefoglaló kérdések:

1. Mely országban alakult ki az intézmény?
2. Milyen ombudsmani modelleket ismer?
3. Mit tud az országgyűlési biztosok jogállásáról?
4. Mi(k) az országgyűlési biztosok eljárásának feltétele(i)?
5. Milyen országgyűlési biztosok működnek Magyarországon?
6. Milyen változásokat vezet be az Alaptörvény és a ráépülő jogalkotás?

Tovább --->