Alkotmánybíráskodás Magyarországon

 

Az alkotmánybíráskodás a modern alkotmányos jogállam számos elsősorban a felvilágosodásban gyökerező eszmetörténeti előzményei után mára már bevett intézménye, valamilyen formában szinte valamennyi modern alkotmányos államban megtalálható ez az intézmény.[1] Az alkotmánybíráskodásra nem találunk általános érvényű definíciót. Mégis azok a követelmények, amelyeket e tevékenységgel szemben támasztanak, határozottan megkülönböztetik az igazságszolgáltatás funkcióját ellátó szokásos bírói ítélkezéstől. A lehető legáltalánosabb megfogalmazásban az alkotmánybíráskodás lényege az, hogy sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalom – még az Alkotmány által részére megszabott jogalkotási hatáskör kereti között sem- rendelkezik ellenőrizhetetlen jogi szabályalkotási felhatalmazással: mindkét hatalmi ág ez irányú tevékenysége alá van vetve egy vagy több független testület alkotmányossági felülvizsgálatának.[2]

Mindezek után az alkotmánybíráskodás lényege ekképpen foglalható össze: Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb garanciája, amely biztosítja, hogy független bíróság (vagy hasonló szerv) őrködjön az alkotmányosság megtartása felett.

Az alkotmánybíráskodásnak két alapvető modelljét különböztetjük meg: az egyik a centralizált, a másik a decentralizált modell.

 

Szervezeti modellek[3]

 

a) Decentralizált

 

Az Amerikai Egyesült Államokban kialakult modell lényege, hogy minden bíróság (vagy legalábbis a felsőbb bíróságok) jogosultak egy törvény alkotmányellenességének megállapítására (és ezáltal alkalmazásának megtagadására). Az alkotmány értelmezésegységét a Legfelső Bíróság (Supreme Court) biztosítja, amelynek döntései minden alsóbb szintű bíróságra kötelezőek. Ez a modell egyben az alkotmánybíráskodás és a rendes bíráskodás egységét jelenti, ahol ugyan az a bíróság végzi a rendes és az alkotmánybírósági tevékenységet is. Az alapjogi ítélkezésnek ezt a konkrét ügyek kapcsán (cases and contraversies), minden egyes bíróság által alkalmazott formáját nevezik decentralizált, egyedi alkotmánybíráskodásnak. Ehhez hasonló rendszer működik Japánban, Indiában, Ausztráliában és Izraelben. Európában az amerikai modellt követi Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország és Izland.

 

b) Centralizált

 

Ugyanakkor Európa legtöbb államában az alapjogi bíráskodásban meghatározó szerepet játszanak a rendes bíróságoktól elkülönített alkotmánybíróságok.

Az alkotmánybíróságnak nevezett intézmény végzi az alkotmánybíráskodást, ami egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság (továbbiakban: AB) mint szakosított, alkotmányos ügyeket eldöntő bíróság jár el. Ezen modellt szokták a kelseni avagy európai/kontinentális alkotmánybíráskodásnak is tekinteni. A centralizált alkotmánybíráskodás keretében az alapjogi tárgyú jogszabályok elvont alkotmányossági felülvizsgálatával egyfajta közvetett alapjogvédelem valósul meg, ugyanakkor ezeknek az alkotmánybíróságoknak a többsége jogosított konkrét bírósági és közigazgatási határozatok ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálására is. Ilyen egyéni panaszt először a német alkotmánybírósági eljárában vezettek be, majd ennek nyomán több országban is.

A centralizált alkotmánybíráskodást követő országok rendes bíróságai általában nem jogosultak sem a jogszabályok alkotmányosságával, sem pedig az alkotmány értelmezése alapján alapjogok megsértésével kapcsolatos konkrét ügyekben a feleken kívül másokra is kihatással levő (erga omnes hatályú) döntést hozni.

Európában széles körben csak a második világháborút követően vált demokratikus alkotmányfejlődés révén a jogállam szerves részévé, ezáltal teremtve alkotmányos garanciákat a demokratikus vívmányok és a jogállamiság védelmére.

 

c) Sajátos modellek

 

Az európai alkotmánybíráskodás csoportjába sorolható Észtország is, ahol nem hoztak létre különálló alkotmánybíróságot, hanem a Legfelső Bíróság egyik kamaráját ruházták fel az alkotmánybíráskodás funkciójával, de ennek a megoldásnak az ügyek viszonylag kis száma volt az indoka.

Speciális modellt képvisel Franciaország, ahol az Alkotmánytanácsnak (Conseil Contitutionnel) korábban törvények előzetes normakontrollját volt a leghangsúlyosabb feladata, mára ez kiegészült az utólagos normakontrollal is. A központi közigazgatási bíróság szerepét betöltő Államtanács (Conseil d’Etat) konkrét ügyek kapcsán jogszabályok utólagos normakontrollját is ellátja.

 

A magyar alkotmánybíróság az európai szétválasztási- centralizált modellt képviseli, azonban nemcsak abban az érelemben önálló, hogy nem része a Legfelsőbb Bíróságnak, hanem abban is, hogy még az Alkotmányon belül is önálló fejezetben rendelkeznek róla. Ennek megfelelően az AB az állami szervek rendszerében önálló szervtípust alkot, mely nem az egyéni jogviták eldöntésére hivatott, és amely ennél fogva sem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem mint sui generis jogintézmény önálló testületként önálló költségvetéssel működik.[4]

 

Alkotmánybíráskodási funkciók és hatáskörök:

 

Az alkotmánybíróságok jellemző hatáskörei:

a) Normakontroll: az alkotmánybíráskodás fő funkciója a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata. A normakontroll lehet előzetes és utólagos. Előzetes normakontroll hatáskörről akkor beszélünk, amikor még a ki nem hirdetett normát vizsgálja az alkotmánybíróság. Utólagos normakontrollról esetén az alkotmánybíróság a már kihirdetett norma alkotmányossági vizsgálatát végzi. Az utólagos normakontroll lehet absztrakt és lehet konkrét. Absztrakt normakontroll hatáskörben az alkotmánybíróság önmagában a normát veti össze az alkotmánnyal, míg konkrét normakontroll esetén az egyedi ügyben alkalmazandó norma alkotmányossági vizsgálata történik. A konkrét normakontroll két formája: alkotmányjogi panasz és a bírói kezdeményezés.

b) Alapjogi bíráskodás: e funkció alatt azt értjük, hogy az alapjogok közvetlenül az alkotmány alapján, bírói úton is kikényszeríthetőek, azaz az emberi jogokat közvetlenül az alkotmány alapján lehet különböző tényállásokban alkalmazni. A végső döntést – ha van az Alkotmánybíróságnak olyan hatásköre, amellyel egyedi ügyek alkotmányossága felett dönthet – az Alkotmánybíróság, ha nincs, akkor a konkrét ügy megítélésére hivatott rendes bíróságon belüli magasabb bírói fórum hozza meg. Ebben az esetben tehát alapjogi bíráskodást a rendes bíróság gyakorol.

c) Hatásköri bíráskodás: az alkotmányos szervek közötti hatásköri konfliktus feloldására irányul.

d) Választási bíráskodás: Az alkotmánybíróságokhoz telepített feladatok között találhatunk olyanokat, amelyek különböző szavazással, választásokkal függenek össze.

e) Állambíráskodás: Ez alatt kétféle feladattípust értünk, egyrészt meghatározott magas közjogi tisztséget betöltő személyek elleni eljárás lefolytatását, másrészt politikai pártokkal kapcsolatban is fennállhatnak alkotmánybírósági feladatok.

f) Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos feladatok: az alkotmányos jogrend egységessége megköveteli, hogy a belső jog összhangban legyen a nemzetközi joggal, ugyanakkor a nemzetközi jog sem feszítheti szét az alkotmányos kereteket. Az alkotmánybíróságoknak ezért általában lehetőségük van a nemzetközi szerződést tartalmazó törvények kihirdetés előtti alkotmányossági vizsgálatára.

 

A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának hatáskörei: (1989:XXXII. tv. 1.§-a alapján)

 

a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;

b) a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;

c) a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;

d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása;

e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;

f) az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése;

g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;

h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

 

 

Jogszabályi háttér:

 

1949. évi XX. törvény

Magyarország Alaptörvény

1989. évi XXXII. törvény

T/4424. számú törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=4424

Ajánlott irodalom:

 

1. Kukorelli István: Alkotmánytan I. Osiris Kiadó, Budapest, 2007.

2. Csink Lóránt: Az államfő. In: Trócsányi László – Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. SZTE-ÁJTK- PPKE JÁK, Budapest 2010, 181-200.o.

3. Jakab András: Az Alkotmány kommentárja I. Századvég Kiadó, Budapest, 2009.
4. Legény Krisztián: Az alkotmánybíráskodás modelljei. In: Tóth Judit - Legény Krisztián (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Complex Kiadó, Budapest, 2006.
5. Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011
6. Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2003
7. Balogh Zsolt - Holló András [szerk.]: Az értelmezett alkotmány. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2005.
8. Tóth Mónika: Kiterjedjen-e az Alkotmánybíróság hatásköre az alkotmánymódosító törvények felülvizsgálatára is? In Lectiones Iuridicae Kérdőív az Alkotmányozásról
   Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2011.
9. Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
10. Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
11. Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. KJK és MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Budapest, 2006.
12. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben. Közjogi szemle, 2011. (4. évf.) 2. sz. 5-14. old.
13. Naszladi Georgina: Alkotmánymódosítások alkotmányosságáról döntött az Alkotmánybíróság. Közjogi szemle, 2011. (4. évf.) 3. sz. 65-66. old.
14. Paczolay Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és a bíróságok. Magyar jog, 2010. (57. évf.) 6. sz. 322-327. old.
15. Majsa Dóra - Sulyok Márton: Az Alkotmánybíróság és a "rendes bíróságok" - 20 év tapasztalat. Jogtudományi közlöny, 2010. (65. évf.) 5. sz. 271-277. old.
16. Garlicki, Lech: Alkotmánybíróságok kontra legfelső bíróságok. Fundamentum: az emberi jogok folyóirata, 2010. (14. évf.) 1. sz. 5-20. old.
17. Varga Attila: A román Alkotmánybíróság. Magyar jog, 2009. (56. évf.) 1. sz. 43-50. old.
18. Trócsányi László - Csink Lóránt: Alkotmány v. közösségi jog: az Alkotmánybíróság helye az Európai Unióban. Jogtudományi közlöny, 2008. (63. évf.) 2. sz. 63-69. old.
19. Jakab András: A magyar alkotmányjogi dogmatika gordiuszi csomója : normatív aktusokba foglalt egyedi rendelkezések alkotmánybírósági vizsgálata
    http://157.181.181.13/dokuk/07-02-04.pdf
    Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2007. (11. évf.) 2. sz. 73-77. old.
20. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság elnökének jogállása, feladat és hatásköre. Jogtudományi közlöny, 2006. (61. évf.) 2. sz. 54-68. old.
21. Tilk Péter: Az egyes eljárásokra vonatkozó változtatási elképzelések az új alkotmánybírósági törvény tervezetében. Magyar jog, 2005. (52. évf.) 10. sz. 587-597. old.
22. Küpper, Herbert: Az alkotmánymódosítás alkotmánybírósági kontrollja Magyarországon és Németországban. Jogtudományi közlöny, 2004. (59. évf.) 9. sz. 265-274. old.
23. Kecskés László - Tilk Péter: A jogegységi határozatok alkotmánybírósági kontrolljának tervezett törvényi szabályozásáról. Magyar jog, 2004. (51. évf.) 1. sz. 11-20. old
24. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróságra vonatkozó új szabályozási elképzelésekről. Jura, 2003. (9. évf.) 1. sz. 117-128. old.
25. Tilk Péter: Az új alkotmánybírósági törvény megalkotásával összefüggő alkotmánymódosítás és a törvény egyes elképzelései. Állam és jogtudomány, 2003. (44. évf.) 3-4. sz. 291-320. old.
26. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróságra vonatkozó új szabályozási elképzelésekről. Jura, 2003. (9. évf.) 2. sz. 114-154. old.
27. Tilk Péter: Az alkotmánybírósági eljárás általános szabályaira vonatkozó változtatási elképzelések. Magyar közigazgatás, 2003. (53. évf.) 10. sz. 617-631. old.
28. Sólyom László: Alkotmányértelmezés az új alkotmánybíróságok gyakorlatában. Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2002. (6. évf.) 2. sz. 18-28. old.
29. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság szervezete és eljárása az új ügyrend szabályainak tükrében. Jura, 2002. (8. évf.) 1. sz. 124-135. old.
30. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok viszonya a Magyar Köztársaságban. Jogtudományi közlöny, 2002. (57. évf.) 4. sz. 168-178. old.
31. Tilk Péter: Az önkormányzatokkal kapcsolatos alkotmánybírósági hatáskörök. Magyar közigazgatás, 2002. (52. évf.) 3. sz. 129-138. old.
32. Veress Emőd: A román Alkotmánybíróság szervezete és hatásköre. Jura, 2001. (7. évf.) 2. sz. 130-138. old.
33. Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság és az alkotmánybírák függetlenségéről, különös tekintettel a készülő alkotmánybírói törvényre. Magyar közigazgatás, 2001. (51. évf.) 10. sz. 594-607. old.
34. Illésy István: Az Alkotmánybíróság működésének kezdeti problémái. Jura, 2001. (7. évf.) 1. sz. 58-65. old.
35. Drinóczi Tímea: "Tízéves az alkotmánybíróság". Jura, 2001. (7. évf.) 1. sz. 166-172. old.
36. Halmai Gábor: Hatalommegosztás vagy alapjogvédelmi monopólium: Alkotmánybíróság kontra ombudsmanok.
    http://157.181.181.13/dokuk/01-2-06.PDF
    Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2001. (5. évf.) 2. sz. 81-88. old.
37. Tilk Péter: A jogegységi határozatok alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségéről. Magyar jog, 2001. (48. évf.) 10. sz. 588-599. old.
38. Bihari Mihály: Alkotmánybíróság és alkotmánybíráskodás. Magyar jog, 1999. (46. évf.) 4. sz. 200-214. old.
39. Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság helye és szerepe az alkotmányvédelem garanciarendszerében. Jogi beszélgetések, 1996. ([1. évf.]) [1. sz.] 43-51. old.
40. Brunner, G.: Alkotmánybíróság a jogállam szolgálatában. Társadalmi szemle, 1996. (51. évf.) 7. sz. 22-32. old.
41. Balogh Zsolt: Az Alkotmánybíróság tevékenységéről. Ügyvédek lapja : a Magyar Ügyvédi Kamara folyóirata, 1994. (33. évf.) 1. sz. 19-25. old.
42. Lábady Tamás: A magyar Alkotmánybíróságról szóló törvény. Jogtudományi közlöny, 1992. (47. évf.) 6. sz. 287-288. old.
43. Balsai István: A magyar Alkotmánybíróság a kormányzat szemszögéből. Jogtudományi közlöny, 1992. (47. évf.) 6. sz. 282-286. old.
44. Salamon László: Az Alkotmánybíróság a Parlament szemszögéből. Jogtudományi közlöny, 1992. (47. évf.) 6. sz. 276-281. old.
45. Ádám Antal: A jogszabályok alkotmánybírósági ellenőrzéséről. Jogtudományi közlöny, 1992. (47. évf.) 11-12. sz. 523-531. old.
46. Szekfű Gábor: Alkotmány és alkotmánybíráskodás. Az alapjogok értelmezése és védelme az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében. Jogtudományi közlöny, 1992. (47. évf.) 2. sz. 52-61. old.
47. Nemes Dénes: Politikai és jogi-hatásköri konfliktusok az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság addigi működése során. Jogtudományi közlöny, 1992. (47. évf.) 2. sz. 45-51. old.
48. Kilényi Géza: Az Alkotmánybíróság és az önkormányzatok. Magyar közigazgatás, 1992. (42. évf.) 12. sz. 699-708. old.
49. Lábady Tamás: A populáris akció és az egyéni jogvédelem biztosítása az alkotmánybírósági eljárásban. Magyar jog, 1991. (38. évf.) 7. sz. 385-390. old.
50. Kilényi Géza: Az alkotmánybíróság és a közigazgatási bíráskodás. Jogtudományi közlöny, 1991. (46. évf.) 5-6. sz. 111-116. old.
51. Kilényi Géza: Az alkotmánybíróságról. Magyar közigazgatás, 1991. (41. évf.) 1. sz. 1-9. old.
52. Kovács István: Az Alkotmányjogi Tanácstól az Alkotmánybíróságig. Magyar jog, 1989. (36. évf.) 7-8. sz. 611-632. old.
53. Pawela, Stanislaw: A Lengyel Népköztársaság Alkotmánybírósága. Magyar jog, 1987. (34. évf.) 9. sz. 793-800. old.
54. Schiffers, Reinhard: A birodalmi kamarai bíróságtól a szövetségi alkotmánybíróságig. Jogtudományi közlöny, 1986. (41. évf.) 3. sz. 146-151. old
55. Hlavathy Attila: A klasszikus modell mai megvalósulása - az osztrák Alkotmánybíróság. Állam és igazgatás, 1984. (34. évf.) 6. sz. 499-511. old.
56. Halmai Gábor: Az alkotmányjogi panasz – jelen és jövendő? In: Bírák Lapja 1994/3-4.
57. Harmathy Attila: Bírói gyakorlat – Alkotmány, In: Magyar Jog 2004/11. 642-648.
58. Sári János: A rendes bíróságok alapjogi bíráskodása, In: Jogtudományi Közlöny 2006/1. 3-8.
59. Sonnevend Pál: Az alapjogi bíráskodás és korlátai, In: Fundamentum 1998/4. 79-84.
60. Pokol Béla: Miért nem volt Németországban “alapjogi forradalom”? In: Jogelméleti Szemle
61. Auer Ádám - Botos Gyöngyvér - Holndonner Roland - Kiss Balázs: A bírói szerepvállalás egyes aspektusai a magyar alapjogi bíráskodásban, In: De Iurisprudentia et Iure Publico, DIEIP, 1/2010.
62. Halmai Gábor: Igazságosság és morális jogok, in: Magyar Tudomány, 2/1999

 

---

[1] TAKÁCS IMRE: Az alkotmánybíráskodás fogalma in: KUKORELLI ISTVÁN (szerk.): Alkotmánytan I. Osiris Kiadó Budapest, 2007 441. p.

[2] KILÉNYI GÉZA: Az alkotmánybíráskodás helye az állami szervek rendszerében in Alkotmánybíráskodás UNIÓ lap – Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 1993.11. p.

[3] Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2003

[4] 1350/B/1992. AB. hat., ABH 1993, 619. 620.