Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Ahol tudás és szándék találkozik

Karunkról  --  Szervezeti felépítés  --  Tanszékek / Intézetek  --  Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete  --  Hallgatóknak  --  Alapképzés (BA)  --  Munkaügyi ésTársadalombiztosítási Igazgatási Szak (Nappali és Levelező tagozat)  --  Szakdolgozat  --  Szakdolgozat és Diplomamunka témák

Tóth Ferenc

2012. november 23.

Dr. Tóth Ferenc címzetes főiskolai docens

A munkaügyi kapcsolatok fogalma, történeti fejlődése
1. A munkaügyi kapcsolatok magyarországi fejlődésének fontosabb szakaszai a rendszerváltástól napjainkig.
2. A munkaügyi kapcsolatok európai és Európán kívüli modelljei.
3. A munkaügyi kapcsolatok fogalmának történeti fejlődése, fogalomrendszere: a szaktezaurusz kialakításának lehetőségei
4. A társadalmi párbeszéd új rendszere Magyarországon.
5. A foglalkoztatási érdekegyeztetés intézményei Magyarországon. (A Munkaügyi Tanácsok szerepe).
6. A költségvetési intézmények mezo- és makroszintű érdekegyeztetési rendszere

A munkaügyi kapcsolatok szereplői, intézményei
1. Egy vállalat, intézmény munkaügyi kapcsolatai, érdekegyeztetési rendszere
2. Munkaügyi kapcsolatok sajátosságai az állami (költségvetési) szektorban.
3. A magyar szakszervezetek, szövetségek, konföderációk napjainkban.
4. Egy magyarországi szakszervezet (szövetség, konföderáció) története.
5. A szakszervezetek és a politikai pártok kapcsolata
6. A magyar szakszervezetek kapcsolatrendszere a nemzetközi szövetségekkel, az EU szociális partnereivel
7. A szakszervezeti sajtó napjainkban, Magyarországon
8. A munkavállalói érdekképviseletek (belső) kommunikációs rendszere.
9. Szakszervezetek, participációs intézmények a multinacionális cégeknél
10. A munkáltatói szervezetek, érdekképviseletek Magyarországon
11. A munkaadói érdekképviseletek kommunikációs rendszere
12. A közjogi kamarai rendszer
13. A közjogi szakmai kamarák működése
14. A kollektív tárgyalás, a kollektív szerződés szintjei. A kollektív tárgyalás sajátosságai az egyes foglalkozási jogviszonyok területén.
15. A kollektív tárgyalások mezoszinten.
16. A területi-regionális kollektív szerződések.
17. A (kollektív) tárgyalások ergonómiai, szervezési, tárgyalástechnikai kérdései.
18. A munkaügyi ellenőrzés rendszere
19. Munkaügyi kapcsolatok a multinacionális cégeknél.
20. A kollektív szerződések kiterjesztésének kérdései.
21. A szociális partnerek reprezentativitása, a magyar tapasztalatok.
22. A szociális partnerek regionális (megyei) jelenléte és szervezeti intézményrendszere.

Direkt akciók. Kollektív munkaügyi viták
1. Direkt akciók Magyarországon 1999-től napjainkig
2. Sztrájkok szabályozása a közszolgálatban és a versenyszférában.
3. A munkáltatók nyomásgyakorló eszközei Magyarországon.
4. A sztrájktörvény és ellentmondásai.
5. A sztrájk tervezésének, szervezésének, kivitelezésének folyamata a sztrájkfelhívástól a sztrájk befejezéséig, értékeléséig.
6. A munkaügyi viták és rendezésük eszközei, intézményei.
7. A sztrájkstatisztika kialakulása Magyarországon, helyzete napjainkban.
8. A munkaügyi viták rendezésére szolgáló intézmények fejlődése a piacgazdaságokban (FMCS, ACAS, stb.)
9. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat működése.

Európai szociális párbeszéd. Nemzetközi munkaügyi kapcsolatok
1. Szociális párbeszéd az Európai Unióban.
2. Az Európai Unió szociális dimenziója.
3. A munkaügyi kapcsolatok nemzetközi szabályozása és elvárásai Magyarországgal szemben.
4. A Szociális Párbeszéd az Európai Unióban és a magyar munkaügyi kapcsolatok intézményrendszerének kompatibilitása.
5. A munkaügyi kapcsolatok nemzetközi szabályozása (Egyezmények, konvenciók, ajánlások).
6. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) működése
7. A szociális párbeszéd az Európai Unióban: fogalma, szereplői, szintjei.
8. Az EU csatlakozásból származó követelmények a szociális partnerekkel szemben.

A munkavállalók részvételi joga
1. A participáció kialakulásának társadalmi indítékai. A hatékony munkavállalói részvétel társadalmi feltételei.
2. Az üzemi, közalkalmazotti tanácsok, munkavédelmi bizottságok működése.
3. Az Európai Üzemi Tanácsok.
4. Munkavállalói részvétel a vállalatok felügyelő bizottságában.