Prof. Dr. Jakab Évát, a Kar Római Jogi Tanszékének vezetőjét érte az a megtiszteltetés, hogy az idén, Münsterben (Németország) megrendezésre került 38. Deutscher Rechtshistorikertagon átvehette a Német Jogtörténész Napok díját (der Preis des Deutschen Rechtshistorikertages), amelyet egy rangos szakmai kuratórium kétévente szokott odaítélni a legkiemelkedőbb, német nyelven megjelent jogtörténeti tárgyú monográfia szerzőjének. Prof. Dr. Jakab Éva - mint közép-kelet európai szerző elsőként - ezt a megtiszteltetést a „Risikomanagement beim Weinkauf – Periculum und Praxis im Imperium Romanum” c. könyvével vívta ki magának.
Jakab Éva e művében egy, a jogi romanisztikában központi témának számító kérdéskört, nevezetesen az adásvételi szerződés esetén a felek veszélyviselésére irányadó szabályok értelmezését helyezi új tudományos megvilágításba. A tanulmány nem generatim az adásvételt tárgyalja, hanem e szerződési körön belül kiemeli azokat, amelyek kifejezetten szőlő, must vagy bor vételéről rendelkeznek. Ugyanis a bor e korban nem pusztán egy élvezeti cikknek, hanem alapvető élelmezési terméknek számított, ezért a mindennapi életben tömegesen fordultak elő olyan ügyletek, amelynek tárgyai bor-, must- vagy szőlővétel voltak, s e szerződések a borkészítés speciális folyamatai miatt különös szabályozást igényeltek.
A kutatási módszertan újdonsága abban áll, hogy a szerző nem a pandektisztikus alapokon felépülő, erősen elméleti-dogmatikus kategóriákból indul ki, hanem a hétköznapok szerződési gyakorlatát veszi alapul, és ennek megfelelően az értekezésében különösen nagy hangsúlyt fektet az Imperium területéről fennmaradt szerződési okiratok, szerződési formulák, és üzleti levelek jogi exegézisére, s ezt követően e forrásanyagból absztrahálható eredményeket hasonlítja össze a Corpus Iuris Civilis ún. „tudós jogával”. (Ez a metódus sok esetben egészen új nézőpontba helyezi a pl. Digestába felvett, borvételt tárgyaló fragmentumokba foglalt jogi problémák megközelítését, és ezáltal nagyban megkönnyíti ezek interpretációját.)
Az antik Róma szerződési praxisának rekonstruálása során megkerülhetetlen a görög-egyiptomi papiruszok okirati anyagának a feldolgozása. Felmerülhet a kérdés, hogy a lehet-e létjogosultsága a hellenisztikus-egyiptomi papiruszok bevonásának a római jogi kutatásokba? A válasz kétséget kizáróan az, hogy igen, ugyanis számos gazdaságtörténeti alapkutatás igazolta, hogy a tárgyalt időszakban (Kr.u. I. sz. – Kr. u. III. sz.) a Mediterránemu térsége az Imperiumon belül gazdasági egységet képzett, és ez az oka annak, hogy hasonló jogi megoldások olvashatók ki még az egymástól távol eső provinciákból származó okiratokból is.
A szerződési praxis kutatási eredményeinek felhasználása, és a jogösszehasonlítás legújabb módszereinek alkalmazása új dimenziókat nyitott meg a római jog modernkori kutatásában, amely igen jelentős novumnak számít egy olyan tudományterületen, amelynek kutatási története majd ezer évre nyúlik vissza.
Prof. Dr. Jakab Éva: „Ein umstrittenes Thema der juristischen Dogmatik soll so, im Spiegel der Alltagspraxis, neue Konturen bekommen.”
2009 tavasz ,2009 ősz ,Deilinger Viktória ,Fekete Orsolya ,Gyenge Balázs ,JNASZ ,Jakab Éva ,Józsa Zoltán ,Karsai Krisztina ,Laluska Pál ,Merkovity Norbert ,Mezei Péter ,Paczolay Péter ,Siket Judit ,Szeged ,Szeged IP Center ,Szöllősi László ,politológia ,politológiai tanszék ,verseny ,