Jogosan tehetjük fel a kérdést, hogyan kerül egy biotechnológiával kapcsolatos előadás a Jogi Karra! A válasz pedig valójában nem is olyan különös. A modern ipar egyik legerősebb húzóágává a biotechnológia vált. A nemzetközi vállalatoknak pedig érdeke mind többet és többet fektetni a kutatás, fejlesztés és innovációs szektorba valamint a szellemi tőke támogatásába. A biotechnológia magába foglalja a fent említett szektorokat, ami azzal jár, hogy kézzel fogható termékek helyett tudományos eredményeket „gyárt”, vagyis szabadalmakat jegyez be, ad el és vesz meg. Innen már egyszerűen átvezethető a kapcsolat jogi vonalakra, ugyanis a szabadalmak a Ptk. szellemi alkotásokhoz fűződő jogok fejezetébe tartozik, ami tananyagát képezi a jogi tanulmányoknak. Az előadás célja, hogy az elméleti oktatás mellett a hallgatók szembesüljenek a szabadalmak és a velük kapcsolatban felmerülő jogi problémák gyakorlati megnyilvánulásával.

Az előadásra meglepően nagy volt az érdeklődés, ahhoz képest, hogy teljesen önkéntes alapon érkezett a hallgatóság. A prezentáció dinamikus volt, néhol nevetésre, néhol pedig megdöbbenésre késztetve a diákokat. A figyelő tekintetekből és a folyamatos kérdésekből úgy tűnt mindenki élvezi, annak ellenére, hogy csak felületesen volt szó a jogi vonatkozásokról. A talán kicsit hihetetlennek tűnő történetek, úgy, mint az A vitamint tartalmazó rizs, a taposóaknákat megjelölő vörös fű vagy a növényekbe ültetett Hepatitis C védőoltás láthatóan megragadták a hallgatóságot. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egyesek még a szakváltás lehetősét és felvetették magukban. Más kérdések viszont már komoly gondolkodásra késztették a jelenlévőket, mint például, hogy az emberek genetikailag hajlamos betegségeit, amiknek kezelése horribilis összegekbe kerül, vajon kinek kell fizetnie? Az egészségügynek vagy a betegnek? Arra a kérdésre, hogy miért nem engedik, hogy egy végső stádiumos betegnek kísérleti gyógyszert adjanak be, válasz helyett is kérdést kapunk: Kinek áll jogában eldönteni, hány beteg kapja meg és mi számít végső stádiumnak? Manapság már normálisnak számít, hogy a lombikbébikből kiszűrik a genetikai betegségeket, ami egy további szabályozásra szoruló témakört vet fel: jogában áll-e az (gazdag) embereknek, hogy kívánságuk szerint szűrjék ki a géneket, így egyedileg beállított okos, szép és erős utódokat neveljenek fel? Más, hasonló jellegű probléma, hogy kinek a kiváltsága az őssejtből előállított szervek beültetése? Annak, aki meg tudja fizetni vagy támogassa az állam?

Ezekből a kérdésekből egyértelműen látható, hogy a biotechnológia rohamos fejlődése, jogi hiányosságokat hagy maga után, ami gyakran kapcsolható morális és etikai problémákhoz. Ezeknek a megoldása lassan halad és gyakran olyan emberek döntenek róla, akik lehet, hogy annyira nincsenek is elmerülve a témában.

Összességében elmondható, hogy az előadás olyannyira sikeres volt, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel az előadó megígérte, a következő félévtől lehetővé teszi egy hasonló témájú kurzusának, mint szabadon választható kurzus, felvételét a jogi karosok számára is.

Szabó Tönki Albert