Vitavezető kérdések (ajánlott):

• Az egyesüléshez, gyülekezéshez való jog helye, szerepe a demokratikus intézményrendszerekben
• A gyülekezés fogalma, korlátozásának lehetőségei (AB, EJEB, USA LB)
• A gyülekezési jog korlátozása
• A flash mob (villámcsődület) megítélése
• A sztrájkra vonatkozó alapvető szabályok ismertetése. Szükség van-e a sztrájkról szóló törvény módosítására?

Az egyesülési és gyülekezési jog

Összeállították: Vida-Sós Tünde és Jakó Nóra

A egyesülési és gyülekezési jogról a magyar alkotmány 62. és 63.§-a rendelkezik. E két jog közös sajátossága, hogy az egyének közös céljaik elérése érdekében másokkal együttesen gyakorolják. A két szabadságjogot ez teszi megkülönböztethetővé a véleménynyilvánítási szabadságba tartozó jogoktól, amelyek esetében az emberek szintén a másokkal való kommunikáció érdekében gyakorolják jogukat, de azt nem szükségszerűen teszik együttesen. Történetileg előbb a gyülekezési szabadság fogalmazódott meg, amely azt biztosítja hogy az emberek valamilyen cél érdekében ad hoc jelleggel össze jöjjenek másokkal. A tartósabb célok szervezetek, egyesületek keretei között valósíthatók meg hatékonyan, ezt biztosítja az egyesülési szabadság. (A jogok történetére lásd: Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Osiris Kiadó, Budapest 2008. 183., 201-202.o., valamint Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest 2008., 491-494.o., 501-503.o.)

Egyesülési jog

Az alkotmányi felhatalmazást végrehajtva (63.§ (3) bek.) az egyesülési jogról részletesen az 1989. évi II. törvény (továbbiakban Etv.) rendelkezik, ezen kívül a Polgári Törvénykönyvben is találunk szabályozást, továbbá az egyesülési szabadság alkotmányos jogát büntetőjogi garanciák védik. Az egyesülési jog tartalma kapcsán (Etv. 1.§) az Alkotmánybíróság – egyebek mellett – kifejtette, hogy az egyesülés szabadsága a kommunikációs jogok közé tartozik, ugyanakkor a véleményszabadságot megillető kiemelt alkotmányos védelem nem terjed ki rá (lásd: 21/1996. (V.17.) ABH). Az Etv. fogalom használata szerint az egyesülési jog alapján társadalmi szervezet hozható létre, amely a rendszeresen működő egyesülések gyűjtőfogalmává vált, magában foglalva az egyesület kategóriáját is (Etv. 2.§ (1) bek., de a kivételekre lásd: 5.§).A központi fogalmat jelentő társadalmi szervezet mellett az Etv. speciális szabályokat állapít meg a tömegmozgalmakra, a pártokra és a szakszervezetekre (3.§ (2)-(3) bek.)

A társadalmi szervezetekre és az egyesületekre vonatkozó szabályok két csoportba sorolhatók. A külső egyesületi jognak nevezhető csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyek az egyesületek és az állam szerveinek viszonyát érintik a megalakulástól a működés közbeni (törvényességi) ellenőrzésen át a megszűnésig. Ezzel szemben a belső egyesülési szabadság az egyesület autonómia keretében kialakított belső életét rendező normákat foglalja magában.

A külső egyesületi jog fontos eleme az egyesületek tevékenyégének állami törvényességi felügyelete és állam általi feloszlatásuk lehetősége. A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Az Etv. meghatározza hogy az ügyész keresete alapján a bíróság milyen intézkedéseket tehet (lásd: 16.§ (2) bek.)

Az egyesülési szabadságnak lényeges fogalmi eleme az egyesületeknek a belső rend kialakításában megnyilvánuló autonómiája, az ún. belső egyesülési szabadág. Ezért is tartozik hozzá az egyesületek alakításához a belső élet normáit a tagok számára kötelező erővel előíró alapszabály elfogadása (részletesen lásd: Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest 2008., 514-517.o.)

Gyülekezési jog

Az alkotmány 62.§-a és a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (továbbiakban Gytv.) tartalmazza a gyülekezési jog legfontosabb szabályait. Az általános rendelkezések szerint a törvény tárgyi hatálya békés összejövetelekre, felvonulásokra és tüntetésekre terjed ki, viszont nem vonatkozik különböző választási gyűlésekre, vallási szertartásokra, rendezvényekre, körmenetekre, kulturális és sportrendezvényekre, valamint a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre (Gytv. 2.§ (1) bek., 3.§).

Mind az alkotmány, mind pedig a törvény szövege mindenkit megillető alapvető szabadságként szól a gyülekezési jogról, ugyanakkor a törvény értelmében rendezvények szervezője kizárólag a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint bevándorolt, letelepedett, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező személy lehet (Gytv. 5.§). A közterületen tartandó rendezvény szervezésének feltétele annak előzetes bejelentése (részletesen lásd: Gytv. 6-7.§) Garanciális szabályt jelent az, hogy a rendezvény megtartása nem szorul engedélyezésre. A hatáskörrel rendelkező rendőrség tehát a rendezvényre vonatkozó bejelentés tudomásulvétele vagy a rendezvény megtiltása tekintetében a rendezvény célja szerint érdemben, politikailag nem mérlegelhet. A bejelentéssel kapcsolatban csupán arra jogosult, hogy a Gytv-ben meghatározott okok fennállása esetén a rendezvény megtartását megtiltsa, egyébként a bejelentést köteles tudomásul venni (a tiltás okait és a követendő eljárást – ideértve a bírói felülvizsgálatot is – lásd: Gytv. 8-9.§)

A rendezvény rendjének biztosítására vonatkozó (11.§), a feloszlatásra vonatkozó (14.§) illetve károkozás esetén a felelősségre vonatkozó szabályokat (13.§) is tartalmazza a Gytv. A korábbi szabályozással ellentétben már nem kötelező feloszlatni a bejelentés nélkül vagy attól eltérően megtartott rendezvényeket. (lásd: 75/2008. (V.29.) ABH)

Az Alkotmánybíróság 55/2001. (XI.29.) AB határozatában átfogóan vizsgálta a gyülekezési törvény alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróság többségi döntéssel – négy különvélemény mellett – minden indítványt elutasított, a határozat mégis fontos megállapításokat tartalmaz a gyülekezési szabadságról, így foglalkozik a „békés összejöveteleknek”, a szervezők körének, a feloszlatásnak és a bejelentési kötelezettségnek az alkotmányossági megítélésével, továbbá rámutat a gyülekezési jog és a mozgásszabadság egymáshoz való viszonyának elvi összefüggéseire (lásd részletesen a határozatot és Kukorelli István különvéleményét).

Az AB 75/2008. (V. 29.) AB határozatában megsemmisített a gyülekezési tv. azon passzusát, amelynek alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül tartották meg. A bejelentés nélküli megtartás lehetőségét a flashmob esetére fenntartja a testület. A flashmob (magyarul: villámcsődület) előre eltervezett, általában interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, s csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és ezután különváljanak. A flashmob célja a szervezők szemében az emberek megdöbbentése, a virtuális, interneten köttetett kapcsolatok valódi, szemtől szemben megvalósuló kapcsolattá tétele, valamint a puszta szórakozás.

Az AB a gyülekezési jog három szinten, illetve három módon való megvalósítását fektette le. Az alapeset a bejelentéshez kötött gyülekezés. Ezen kívül az Alkotmánybíróság jelen határozata különbséget tesz a spontán gyülekezés (a tulajdonképpeni flashmob) és az ún. gyors gyülekezés között, amelyet a rendezvényre okot adó esemény miatt rendkívül rövid időn belül lehet csak megtartani, mert a rendezvény későbbi megtartása értelmetlen volna.

A békés célú spontán gyűlések fogalomkörébe többféle köztéri gyülekezés sorolható. A valóban spontán gyűlések nem előre eltervezett és megszervezett módon jönnek létre, hanem több személy egymástól többé-kevésbé független cselekvése eredményeként. Ettől némiképp eltérőek azok az olykor művészi, máskor inkább politikai célú megmozdulások, amelyekben a résztvevők gyors információcserét (például internet, mobiltelefon) követően rövid időre (általában csak percekre) összegyűlnek, és figyelemfelkeltő, meghökkentő megjelenésükkel hívják fel a figyelmet magukra és az így megjelenített gondolatokra (flashmob vagy villámcsődület). A spontán gyűlésektől megkülönböztethetők azok a szervezett rendezvények, amelyeket a rendezvényre okot adó esemény miatt rendkívül rövid időn belül lehet csak megtartani, mert a rendezvény későbbi megtartása értelmetlen volna.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint mindezek a közéleti célú, békés megmozdulások az Alkotmány 62. § (1) bekezdésében elismert gyülekezési jog körébe tartoznak. Az együttes, nyilvános véleménykifejezés joga mindenkit megillet, függetlenül a gyűlés szervezettségétől, illetve a gyűlésre okot adó közéleti esemény jellegétől és idejétől.

Az AB határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is.[1]

[1] http://www.jogiforum.hu/hirek/17835#axzz1DvJ38wwP

Ajánlott irodalom:

• 1989. évi II. törvény
  
• 1989. évi III. törvény
• 55/2001. (XI. 29.) AB határozat
• 75/2008. (V. 29.) AB határozat

Jogesetek:

• Rekvényi-ügy
• Szivárvány-ügy
  
• Ezelin v. France (Emberi Jogok Európai Bírósága, 1991)
• Gustaffson v. Sweden (Emberi Jogok Európai Bírósága, 1996)
• Bukta and Others v Hungary (Emberi Jogok Európai Bírósága)
• NAACP v Alabama (USA LB)
• Boy Scouts of America v Dale (USA LB)
• Roberts v United States Jaycees (USA LB)
  

• Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja II. kötet
• Bedő Iván: Villámcsődületek és politika: fals mob. HVG, 2008. (30. évf.) 23. (1515.) sz. 35-36. old.
• Zöld út a Flashmobnak (Jogi Fórum)
  
• „Tyúkláb Villámcsődület” (Szeged Ma.hu)
  
• Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gesztenyéskerti csaták két felvonásban: tét a gyülekezési jog (Jogi Fórum)
  Hajas Barnabás: Csak a „kivett” a kivétel?-Megjegyzések a gyülekezési törvény hatálya alá nem tartozó rendezvények megítéléséhez. Iustum, Aequum, Salutare, 2010. (6. évf.) 4. sz. 257-276. old.
• Hajas Barnabás - Bihari Mihály:
• Gyülekezési jog - a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról (I.). Közjogi szemle, 2009. (2. évf.) 1. sz. 23-31. old.
• Gyülekezési jog - a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról (II.). Közjogi szemle, 2009. (2. évf.) 2. sz. 17-30. old.
• Gyülekezési jog - a jogalkalmazás során felmerülő újabb problémákról (III.) Közjogi szemle, 2009. (2. évf.) 3. sz. 35-41. old.
• Hajas Barnabás: A gyülekezéshez kapcsolódó kommunikációs kérdésekről. in: Rendészeti Szemle, 2009. (57. évf.) 2. sz. 53-61. old.
• Juhász Zoltán: A gyülekezési joggal összefüggő jogalkalmazási gyakorlat jellemzői. Rendészeti szemle, 2009. (57. évf.) 2. sz. 3-27. old.
• Hajas Barnabás: A gyülekezési jog tárgya: A gyülekezés fogalma. Új magyar közigazgatás, 2009. (2. évf.) 12. sz. 36-48. old.
• Herbert Küpper: A gyülekezési alapjog Magyarországon és Németországban. Jura, 2008. (14. évf.) 1. sz. 103-118. old.
• Szabó Máté - Halász Zsolt - Lápossy Attila - Hajas Barnabás - Juhász Zoltán - Mudráné Láng Erzsébet - Török Zoltán - Pozsár-Szentmiklósy Zoltán - Kolláth György - Gaudi-Nagy Tamás: Gyülekezési jog – problématérkép. Közjogi szemle, 2008. (1. évf.) 3. sz. 16-36. old.
• Szabó Máté: A demokrácia stabilitása és a gyülekezési joga. Rendészeti szemle, 2008. (56. évf.) 6. sz. 3-25. old.
• Tallódi Zoltán: Gyülekezési jog: az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéletei és a szükséges jogszabály-módosítások irányai. Acta Humana: emberi jogi közlemények, 2008. (19. évf.) 4. sz. [3]-19. old.
• Sólyom Péter: Demokrácia és gyülekezési szabadság. Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2007. (11. évf.) 1. sz. 5-17. old.
• Schlett István - Szabó Máté - Szikinger István - Ádám Antal - Finszter Géza - Erdős Ferenc: Gyülekezési törvény. Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2007. (11. évf.) 1. sz. 37-59. old.
• Kádár András Kristóf - M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai. Fundamentum: az emberi jogok folyóirata, 2007. (11. évf.) 1. sz. 63-76. old.
• Cheh, Mary M. - Bárd Petra (ford.): Tüntetések, biztonsági zónák és a békés gyülekezés joga. Fundamentum : az emberi jogok folyóirata, 2007. (11. évf.) 1. sz. 18-33. old.
• Bán Tamás: Nemzetközi emberi jogi testületek gyakorlata gyülekezési ügyekben. Acta Humana: emberi jogi közlemények, 2007. (18. évf.) 1-2. sz. [5]-25. old.
• Szabó Máté: Köztéri gyülekezés - új kihívások. Egyenlítő, 2004. (2. évf.) 4. sz. 35-45. old.
• Szabó Máté: Új problémák a köztéri gyülekezésekkel kapcsolatosan és civil párbeszéd az Európai Unióban. Belügyi szemle (1995-2006), 2004. (52. évf.) 7-8. sz. 217-240. old.
• Drinóczi Tímea - Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban. Jura, 2002. (8. évf.) 1. sz. 21-33. old.
• Mogyorósi Imre: Néhány kritikai észrevétel a gyülekezési jog szabályozásához. Magyar Jog, 2001. (48. évf.) 6. sz. 358-360. old.
• Szikinger István: A Bukta-ügy tanulságai, in Fundamentum
  
• Kajtár Edit: A sztrájkjog gyakorlása a Legfelsőbb Bíróság esetjogának tükrében. Jura, 2009. (15. évf.) 1. sz. 47-53. old.
• Radnay József: A sztrájk jogi szabályozása. Gazdaság és jog, 2009. (17. évf.) 3. sz. 16-18. old.
• A sztrájk-törvény módosításáról: 1. módosító indítvány; 2. OBH projekt a sztrájkjog szabályozásáról
• A gyülekezési törvény módosításáról: 1. OBH projekt a szabályozás átalakításáról