4. Bíráskodás vagy játékvezetés?

Az absztrakt (jog)szabályok csak konkrét esetekre alkalmazva tudják kifejteni hatásukat. A jogalkalmazásnak a gyakorlatban két modellje van: a bírói és a közigazgatási (hatósági). A különbség közöttük abból ered, hogy a bíráskodás mindig valamilyen múltbelei szituáció utólagos megítélése, minősítése; a közigazgatás viszont a jövőre nézve fejti ki tevékenységét, állapít meg jogokat és kötelezettségeket, ad ki engedélyeket.

A labdarúgó mérkőzések "sípmesterei" mindkettőt egyszerre végzik. Döntéseik azonban az adott találkozón véglegesek. Ebből számos botrány keletkezett, elég a 2010-es vb-re gondolni.

1994-ben a vb döntőt a magyar Puhl Sándor vezette, akinek a Norvégia-Mexikó csoportmeccsen született alábbi ítéletét a mai napig oktatják az előnyszabály alkalmazása kapcsán. Tipikus "közigazgatási" jogalkalmazás.

Érdemes egyébként megfigyelni, hogy a mérkőzést vezető személyt az európai nyelvek egyike sem azonsítja a tárgyalásokon ítélkező bíróval, legközelebb ehhez a német Schiedsrichter vagy a latin nyelvek arbiter, arbitro kifejezései állnak. A magyar játékvezető vagy az angol referee azonban nagyon távol esnek a bíró vagy a judge kifejezésektől.