Napjainkban ez a téma igen jelentős és aktuális, hiszen mind a távmunka, mind az adatvédelem szerepe egyre inkább felértékelődik a modern társadalmakban. A távmunka és adatvédelem együttes vizsgálata azért is kiemelt fontosságú, mert a távmunka során fokozottan merülhetnek fel adatvédelmi kérdések, eltérő módon, mint a hagyományos munkajogviszony során. Írásomban azt mutatom be, hogy miért fontos a magánszféra védelme a munkavégzés során, illetve melyek a távmunka eltérő jellegzetességei, amelyek fokozottan vetik fel az adatvédelmi kérdéseket.
Lukács Adrienn: A távmunka során felmerülő sajátos adatvédelmi kérdések[1]
Napjainkban ez a téma igen jelentős és aktuális, hiszen mind a távmunka, mind az adatvédelem szerepe egyre inkább felértékelődik a modern társadalmakban. A távmunka és adatvédelem együttes vizsgálata azért is kiemelt fontosságú, mert a távmunka során fokozottan merülhetnek fel adatvédelmi kérdések, eltérő módon, mint a hagyományos munkajogviszony során. Írásomban azt mutatom be, hogy miért fontos a magánszféra védelme a munkavégzés során, illetve melyek a távmunka eltérő jellegzetességei, amelyek fokozottan vetik fel az adatvédelmi kérdéseket.
A magánélethez való jog az alapvető emberi jogok közé tartozik, az általános személyiségi jog egyik aspektusa.[2] A személyiség a test és a szellem elválaszthatatlan egysége, amely az egyén viselkedését és gondolkodását juttatja kifejezésre, amelyek a személyisége értékét (életminőségét) jelentik.[3] A magánszféra az egyénnek azt a privát szféráját jelenti, ahol önmaga lehet, magába foglalja az önrendelkezési jogát, az életének azt a részét, amelyben elkülönülhet mindenki mástól. Jelenti azt az igényt, hogy az egyén meghatározza, hogy a rá vonatkozó információk mikor, hogyan és milyen mértékben jutnak mások tudomására.[4] Az ember személyiségének érdekkifejeződése, amely a személyiség sérthetetlenségét, az egyén függetlenségét, méltóságát és integritását védi.[5] A személyes adatok védelméhez való jog szintén alapvető emberi jog, amely a magánszférához való jog aspektusa,[6] a magánélet védelmének egyik leghatékonyabb jogi eszköze.[7] A magánélet védelme egyértelműen kiterjed a magánemberekre és az otthonukra (amely már kezdetektől fogva a védelem tárgyát képezte), ezen túlmenően pedig a magánszféra fogalmába a munkahely is belefér, a munkavállalót a munkahelyén is megilleti a privát szférához való joga, illetve a személyes adatai védelméhez való joga.[8]
A munkaviszony fennállása során a személyes adatok esetleges sérelme különösen a munkáltatói ellenőrzések során merül fel[9] (pl.: számítógép és internethasználat megfigyelése, földrajzi helymeghatározás, telefonhasználat ellenőrzése, stb.). A munkaviszonyban megfigyelhető egy jog és érdek-összeütközés: a munkáltató jogos gazdasági érdeke ütközik a munkavállalónak a korábban említett alapjogaival. A munkáltatónak nyilvánvalóan érdeke fűződik ahhoz, hogy ellenőrizze a munkavállalóit, hogy tudja, valóban munkát végeznek-e, a legjobb munkaerőt alkalmazza, illetve, hogy biztosítsa a munkahelyi személy- és vagyonvédelmet, stb. A munkavállalói oldalon pedig a munkavállalók alapjogai találhatóak: a magánélethez való jog és a személyes adatok védelméhez való jog. Az ellenőrzésekre vonatkozó szabályozásnak ezen két oldal közötti egyensúlyt kell megtalálnia.
A fent említett érdekek és jogok kollíziója nem csak a hagyományos munkajogviszony, hanem a távmunka során is ugyanúgy megtalálható, sőt még sokkal intenzívebben. A távmunka valamennyi esetében az alapvető probléma, hogy a munkavállalók kikerülnek a munkáltató közvetlen felügyelete alól, így nagyobb önállósággal rendelkeznek,[10] a munkavállalók pedig fokozottan érdekeltek a magánszférájuk megóvásában, hiszen sokkal nehezebb elválasztaniuk a munkát a magánélettől.
A távmunka egyike az atipikus foglalkoztatási formáknak. A Munka Törvénykönyve értelmében a távmunkavégzés „a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.”[11] Lényegét tekintve „a távmunka számítástechnikai eszközökkel a munkát adó féltől térben távol eső helyen történő munkavégzés.”[12]A távmunkának három fő típusa létezik:[13] az otthonról végzett távmunka, a távmunkaházak és a mobil távmunka, melyek közül az otthonról végzett és a mobil távmunkáról érdemes a téma kapcsán részletesen szólni.[14]
Adatvédelmi szempontból léteznek olyan veszélyek, amelyek fokozottabban jelennek meg a távmunka során a hagyományos munkajogviszonyhoz képest.Alapvető probléma, hogy sok esetben elmosódik a munka és magánélet közi határ, így a távmunkás ellenőrzése során akár a magánélethez kapcsolódó elemek is megfigyelésre kerülhetnek. Fokozottan merül fel a munka és magánélet elhatárolása, ezzel kapcsolatban a munkaidő megállapításának a kérdése. Míg a hagyományos munkavégzés során egyértelmű, hogy a munkavállaló a munkahelyén alapvetően munkát végez, így könnyebben szétválasztható a munka és magánélet, a távmunka esetében ez problémát okozhat. Az otthonról végzett távmunka esetében fokozott veszélyt jelent, hogy az otthon intimitása és családi környezete lassan, szinte észrevétlenül tűnhet el és válhat munkahellyé a távmunka következtében,[15] elmosódik a munka és magánélet közötti határ.[16]Ezen túlmenően a munkavállalóval egy lakást használók (akik az ellenőrzés alapjául szolgáló munkajogviszony szempontjából kívülállók) is érintve lehetnek az esetleges ellenőrzés által, s a magánéletük szempontjából különösen érzékeny területek fordulhatnak elő.[17] A mobil munkavégzés esetében a legnagyobb eltérést a munkavégzés helytől és időtől való függetlensége jelenti: a munkavállaló a munkája jelentős részét utazás során végzi, nem kötődik egyetlen fix munkavégzési helyhez sem, bárhol képes munkát végezni.[18] Így a mobil munkavégzés esetén is felmerül a kérdés: mikor végez munkát a távmunkás és mikor nem? A távmunkás fokozott önállósága miatt a munkáltató honnan tudhatja biztosan, hogy az adott utazás/látogatás munkavégzés céljából történik, vagy magáncélból?
Jól látható tehát, hogy a távmunka és adatvédelem együttes vizsgálata egy igen fontos terület, habár hazánkban még szinte teljesen kidolgozatlan. A kérdés részletesebb vizsgálatához mindenképp szükséges áttekinteni mind a távmunkára, mind az adatvédelemre vonatkozó nemzetközi és hazai normákat. Ezen túlmenően kiemelt jelentőségű a hagyományos munkajogviszony során felmerülő ellenőrzésekre már kidolgozott szabályozás vizsgálata a távmunka sajátos jellemzőinek a fényében. Ezen területeket részletesen vizsgáltam a kutatás során, és eredményképp megerősítést nyertem abban, hogy a távmunka során valóban sokkal fokozottabban, illetőleg más intenzitással merülnek fel az adatvédelemmel és magánszféra-védelemmel kapcsolatos kérdések.
A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
[1] Témavezető: Prof. Dr. Hajdú József, tanszékvezető egyetemi tanár
[2] Sári János-Somody Bernadette: Alapjogok, Osiris Kiadó, Budapest, 2008., 127.o.
[3] Prof. Dr. Bíró György (szerk.): Új magyar polgári jog (I-VIII. tankönyv), I. Kötet: Általános tanok és személyek joga, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2013., 235.o.
[4] Szabó Máté Dániel: Kísérlet a privacy fogalmának a meghatározására a magyar jogrendszer fogalmaival, Információs Társadalom, 2005., 2, 45-46.o.
[5] Hajdú József: A munkavállalók személyiségi jogainak védelme, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2005., 9.o.
[6] Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok, Osiris Kiadó, Budapest, 2008., 577.o.
[7] Szabó (2005) i.m. 44.o.
[8] ECHR case Niemitz v. Germany, ECHR case Halford v. the UK, Article 29 Data Protection Working Party: Opinion 8/2001 on the processing of personal data in the employment context (5062/01/EN/FinalWP 48)
[9] Dr. Fabók András: A munkavállaló személyiségi jogainak és személyes adatainak a védelme, Munkaügyi Szemle, 2000., 4., 40.o.
[10] Gyulavári Tamás: Munkajog, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013., 439.o.
[11] A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. § (1) bekezdése
[12] Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok, Dialóg Campus Kiadó, 2010., 161.o.
[13] Forgács Tamás: A távmunka elmélete és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, Doktori értekezés, Pécs, 2009., 27-28.o.
[14] Ennek az oka, hogy a távmunkaház a távmunka azon típusa, amely a legközelebb áll a hagyományos munkavégzéshez, amely elérhetővé teszi a távmunka általános előnyeit is, emellett pedig a kiküszöböli az otthoni távmunka egyes hátrányait. Forrás: Távmunka modellek, Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap, 2011., 40.o.
[15] Robert, Fréderic: Le télétravail a domicile, Éditions Larcier, Bruxelles, 2005, 17 p.
[16] Vega, Gina: Managing teleworkers and telecommuting strategies, Praeger, Westport Conn. London, 2003, 91 p.
[17] Lajkó Dóra (szerk.): Munkajog és társadalombiztosítási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Pécs 2013., 149-150.o.
[18] Forgács Tamás: A távmunka elmélete és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, Doktori értekezés, Pécs, 2009., 28.o.
2009 tavasz ,2009 ősz ,Deilinger Viktória ,Fekete Orsolya ,Gyenge Balázs ,JNASZ ,Jakab Éva ,Józsa Zoltán ,Karsai Krisztina ,Laluska Pál ,Merkovity Norbert ,Mezei Péter ,Paczolay Péter ,Siket Judit ,Szeged ,Szeged IP Center ,Szöllősi László ,politológia ,politológiai tanszék ,verseny ,